„Nem keresztény az a személy, bárhol legyen is, aki csak arra gondol, hogy falakat, ne pedig hidakat építsen!” – mondta Ferenc pápa 2016-os mexikói látogatása után. Egyértelmű volt, hogy kiről beszélt. Arról az amerikai elnökjelöltről, aki a mexikói határfal megépítésének ígéretével került a figyelem középpontjába. Majd az elnöki székbe.
Az ütközés más szinteken is folytatódott. Donald Trump eszmei főtanácsadója, Steve Bannon szocialistaként, globális elitistaként, a muszlim emigráció szószólójaként jelzőzte a katolikus egyházfőt. Bannon közeli kapcsolatot ápol a pápa leghevesebb belső bírálójával, Burke amerikai bíborossal is.
Korábban Trump kritizálta a pápa szerény életmódját is. „Nem tetszik nekem, hogy a pápa ott áll a recepciónál, és maga fizeti szállodaszámláját. Nem pápához illő” – írta 2013-as Twitter-üzenetében.
De hol van már a tavalyi hó, hol van a tavalyi kampány? 2017-ben elnökként érkezett Donald Trump Vatikánba, és elnökként is viselkedett. Bár gyökeresen más világképet képviselnek, mindkét fél elhatározta, hogy azt keresik, ami összetartja, nem ami elválasztja őket. Ilyen a vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság, az élet védelme.
Vatikán a világ vezető hatalmától többet vár el, mint a többi országtól. Ha kell, dicsérik, ha kell, keményen bírálják az amerikai elnököket – mindig udvariasan. 2003-ban az emberiség elleni véteknek nevezte II. János Pál az iraki háborút. „Afganisztánban csökken a stabilitás, egyre nő a nyugtalanság. Semmi pozitívumot nem hozott a Közel-Keleten az iraki háború” – bírálta 2007-ben XVI. Benedek azt a George W. Busht, akit viszont az élet védelméért vívott harcáért elismerésben részesített.
„Reméljük, hogy Obama elnök a törvényességet és az igazságosságot szolgálja mindenki javára. Tiszteli az emberi és lelki értékeket, kiáll az élet szentsége és a vallásszabadság mellett” – írta XVI. Benedek 2011-ben, akkor, amikor az Egyesült Államokban állami segélyekkel kívánták támogatni a terhességmegszakítást, az egyház tanítása ellenére ingyenes fogamzásgátló osztására akarták kötelezni az egyházi intézményeket is.
A Vatikán Donald Trumppal is ezt a politikát folytatta: udvariasan hozta tudomására egyetértését és ellenvéleményét is.
Furcsa kontraszt volt, amikor a népes amerikai delegáció luxus városi terepjárókkal a főkapuhoz hajtatott, míg Ferenc pápa a mellékbejáratnál szállt ki Ford Focusából. (Ferenc nem a pápai lakosztályban, hanem a Vatikán vendégházában lakik.)
De a hely szelleme hatott Donald Trumpra, alázatosan, szerényen viselkedett. Egyébként is, a nagyközönség előtt vagy a Twitter-üzenetekben provokáló Trump a személyes találkozókon sármos, udvarias, kedélyes. Első külföldi útjának tárgyalásai ezt bizonyítják.
Felesége, Melania és lánya, Ivanka is elegáns fekete ruhában, fekete fátyollal a fején jelent meg a pápa előtt. (Fotó fent!) Az olaszok külön örülhettek, hogy ezúttal Dolce and Gabbana ruhában tűnt fel a mindig tökéletesen öltöző Melania. Ferenc pápa arról érdeklődött, hogy szlovén étellel eteti-e a férjét, majd egy rózsafűzért ajándékozott az amerikai First Ladynek.
Harmincperces négyszemközti találkozójuk témája a terrorizmus elleni harc és a fiatalok helyzete mellett a környezetvédelem volt. A pápa nagyobb figyelmet akar erre a problémára fordítani és óvva inti az elnököt, hogy kilépjen az Obama által aláírt párizsi klímaegyezményből.
A meghatott Trump így búcsúzott Ferenc pápától: „Emlékezni fogok szavaira. Sok sikert kívánok. Szóljon, ha valamire szüksége van.”
Később, Brüsszelben szokásos Donald Trump-i stílusban megbeszélésüket fantasztikusnak, a pápát gyönyörűnek nevezte. Twitter-üzenetében pedig ezt írta: „Úgy hagyom el Vatikánt, hogy még inkább elkötelezem magam arra, hogy BÉKÉT teremtsek a világon.”
0 Megjegyzések