Jól sikerült az amerikai demokrácia-export, fényes jövő áll a diktátorától megszabadított Líbia előtt: nyílt rabszolgavásárokon adják-veszik a fekete-afrikai négereket a muszlim emberkereskedők. A fősodratú média által nemigen emlegetett iparág naponta százak életét követeli.
Naponta ezrek indulnak el Afrikából Európa felé, köztük számosan egyszerű, kiszolgáltatott négerek, akik azt hiszik, a Földközi-tenger túloldalán a Kánaán vár rájuk, de legalábbis nem tör ki minden héten valami törzsi háború, amiben mindkét fél elsősorban a civilek mészárlásával foglalkozik. A naiv és műveletlen feketéket embercsempészek viszik az észak-afrikai országokba, ahol aztán sokan nem egy Európába tartó hajón, hanem egy ilyen piacon találják magukat.
Különösen akkor, ha nem tudják megfizetni az embercsempészek díját, ami gyakran a sokszorosára emelkedik, mire célhoz érnek, de az sem ritka, hogy az "ügyfeleket" egyszerűen kirabolják és eladják. Akikért pedig nem tudnak pénzt kapni, megölik. A líbiai tengerparton rendszeresen találják meg ezeknek a nyomorultaknak a holttesteit.
Egyes források szerint az embercsempészek európai "emberbarát" szervezeteknek dolgoznak, és fejpénzt kapnak a hajóra tett "menekültek" után. A zsúfolásig tömött ladikok természetesen nem teszik meg az utat az afrikai partoktól Olaszországig: amint elérik a nemzetközi vizeket, azaz a parttól 12 mérföldes távolságot, vészjelzést adnak le, és a készenlétben várakozó "embermentők" máris rohannak felszedni őket.
A rabszolgák utolsó reménye, hogy valamelyik embercsempész kevesebb "menekültet" szed össze, mint amennyit megrendelői várnak tőle, ilyenkor gyakran ezeken a piacokon vásárolnak "pótlást" a helyükre. Az emberrablók sokszor az áldozatok otthon maradt családjait is megzsarolják, váltságdíjat követelve fogva tartott családtagjukért - írja a hunhir.info.
0 Megjegyzések