A gyomaendrődi juhászok megszabadítják az állatokat téli bundájuktól. A birkanyíró szakma országszerte kiveszőben van, Somogyban csak elvétve művelik ez a tevékenységet, pedig megyénkben 20 ezer anyajuhot tartanak.
Ollócsattogás helyett ma már nyírógépektől hangosak a somogyi tanyák. Kaposmérőbe egy nyolctagú gyomaendrődi brigád érkezett, hogy megnyírjon csaknem 700 birkát. Van köztük nyíró, fogó és gyapjúszedő is. Márciustól egészen június végéig járják az országot és dolgoznak ott, ahol szükség van rájuk. Burai Attila a birkanyíró brigád vezetője elmondta: van, hogy kénytelenek munkát visszamondani, mert annyira sok helyre nem tudnak odaérni.
Somogyban nyírnak, korán reggel kezdenek és este visszatérnek szállásukra egy középiskolai kollégiumba. A szezonban mindössze kétszer-háromszor mennek csak haza. Ő 10 évesen tanulta meg a birkanyírás mesterségét. Nagyapja és nagyanyja is ezzel foglalkozott, akkor még ollóval kopasztották az állatokat. A Békés megyei nyíró szerint országszerte és Somogyban is csak elvétve foglalkoznak ezzel a mesterséggel. Burai Attila hozzátette: a családjában is látja, hogy a birkanyírás nem vonza a fiatalokat, az idősebbek meg abbahagyják.
Szerinte nagyon nehéz szakma, gyerekei se akarják tovább vinni. A birkanyírók szerint a hosszú tél megviselte az állatokat, most kevéssé zsírosak.
A 70-es években is ennyibe került a gyapjú, alig fedezi a nyírás árát
A nyírás átlagosan 500 forintba kerül birkánként, egy állatról 3-4 kiló gyapjú jön le. Igaz, az ára már nem a régi – fűzte hozzá Paládi Vince. A kaposmérői családi gazdálkodó hozzátette: illik minden tavasszal megnyiratni a birkákat, de ez a gazdáknak szükséges rossz.
- Árban annyira keveset kapunk a gyapjúért, hogy csak a nyírási költséget fedezi. Ha visszatekintek, a 70-es években is fizettek ennyit a gyapjúért, de a privatizáció után ezek a gyapjúfeldolgozók mind megszűntek. A gyapjú többsége külföldi piacra kerül. Amellett, hogy ruhát készítenek belőle, az sem ritka, hogy épületek hőszigeteléséhez használják. A jó minőségű merinó gyapjú a legkeresettebb: kilójáért 200-250 forintot adnak.
Számos kutatás foglalkozik a juhok indukált vedletésével. Egyre több gazdaság dönt a világban egy olyan kezelés mellett, amely során fehérje-injekció beadása után a birkák maguktól levedlenek. Így tehát nincs szükség a nyírásra.
Somogyban egyébként 20 ezer anyajuhot tartanak nyilván, jóval kevesebbet, mint a korábbi években. A magyar juhtenyésztés fénykorát a 19. század elejére teszik, akkor az ország mai területén mintegy 7,2 millió juhot tartottak. Az állomány alakulásáról ésa birkanyíró szakmáról még többet megtudhatnak a 2017. május 12-én, pénteken megjelenő Somogyi Gazda mellékletünkből.
Forrá: sonline.hu
0 Megjegyzések