Hiába etetik a vadakat az erdőn, az idei télen mégis rohamosan nő a vadkár, mert a nagy hideg a lakott települések közelébe hajtja az állatokat. Egy kőröshegyi olvasónk tette szóvá mindezt, a polgármester pedig megerősítette, hogy súlyos a helyzet náluk. A helyi temetőből nagy nehézségek árán sikerült kiűzni a szarvasokat, de attól tartanak, hogy balesetet okoznak majd a kóborló vadak a környéken.
Mindent megesznek, feldúlnak
– Elkeseredésemben szólok, mert már százezer forintos nagyságrendű lett a károm az idén – állítja egy helyi gazda. – Olvastuk a Somogyi Hírlapban, hogy az állami erdészetekben etetik a vadakat, hogy átvészelhessék a hideg időjárást. Nekünk azonban az a félelmünk, hogy a helyi vadásztársaságoknál nem tesznek meg mindent, hogy jóllakassák a vadakat a saját területükön. Ha se vizük, se élelmük, az állatok kényszerhelyzetben vannak, és a rendkívüli idő beűzi őket a lakott területre. A mi különleges gyümölcsfáinkat már tönkretették a szarvasok, a kérget lerágják, a rügyeket megeszik. Nem használ ellenük a riasztó, és hiába kerítettük körbe a fákat dróttal. Nemcsak nálunk gond ez, a hátsó kerteket másutt sem lehet megvédeni a faluban. Ha üres a hasa, a vad mindent elkövet a túlélésért, és kárhoztatni sem lehet ezért. Véleményem szerint a helybeli vadásztársaságoknak kellene ügyelni rájuk, és nagyobb gondot fordítani az etetésükre télen, nem csak a hasznot lefölözni. Nagy fáradságot öltünk bele a munkánkba, nehezen vártuk ki, hogy termőre forduljanak a gyümölcsfák, erre tavaly elverte a jég, az idén meg megeszik a vadak...
Szarvascsordák dúlták fel a temetőt
– Jogos a felvetés, az önkormányzatnak is rengeteg kára származott a vadak mozgásából – mondta Kőröshegy polgármestere, Marczali Tamás. – A szarvascsordák szabadon kószáltak a temető területén, tönkretették a kerítést. Sok pénzbe került a megjavítása, de a vadak újra megbontották, és ismét fel kellett újítani. Végül karácsony után külön villanypásztort kellett felszerelnünk a temető köré a kerítésen túl. Azóta nem törnek be a temetőbe, de nem vagyunk védettek a vadak ellen. Félő, hogy előbb-utóbb komolyabb balesetet okoznak, mert nem tartanak az embertől, megszűnt bennük a fék...
Pedig többször etetnek az erdőben
Kerestük a megyei vadászkamarát, de nem kívántak nyilatkozni a kérdésben. A SEFAG Szántódi Erdészetének igazgatója, Iberpaker Gábor szerint a mostani vadkár nem okoz náluk nagyobb problémát, mint a korábbi években. Elegendő száraz és szálas takarmány áll a rendelkezésükre, hetente többször etetnek a kemény hidegben. Úgy véli, hogy az éhségnél nagyobb gond, hogy illegális agancsgyűjtők zaklatják a szarvasokat: meghajtják őket, hogy hozzájussanak a trófeához, a vadak pedig a futástól még több kalóriát vesztenek a hidegben. Palotai Dezső, a Szárszó Vadásztársaság elnöke szerint ők ugyanúgy etetik a vadakat, mint az állami erdészetekben.
– Állandó szórókat helyeztünk ki, hogy a növekmény erdőkben tartsuk a vadakat, mert akkor kisebb kárt okoznak a házi kertekben – mondta Palotai Dezső. – Nekünk kisebb a területünk, mint a SEFAG-nak, ezért arányában kevesebb élelmet rakunk ki, de ez sem kevés: 15 tonna lédús takarmányt vásároltunk, amit szárazon adunk a vadaknak. Kukoricát is vettünk, és heti két alkalommal etetünk. A nagyobb hidegben többet adunk, mert ha enyhül az idő, az erdő ellátja a vadat. Igyekszünk minimalizálni a termelőket ért károkat. Mindent megtérítünk, még sohasem maradtunk adósok.
Az ezrdőben kellene tartani a vadat
A nagybajomi Szabó Tamás, a MAGOSZ megyei elnöke szerint az idei télen a szokottnál is nagyobb károkat okoztak a vadak Somogyban.
– Sokáig nem volt hótakaró, a vetések nem jól telelnek, és a hó nélküli hideg miatt nagyobb a vadkár. A repcében, az őszi gabonában már jelentős mérteket öltött. Védekezni nehéz, mert a villanypásztort télre összeszedik a gazdák, a vadriasztás pedig nem hatékony. Az egyetlen megoldás az, hogy az erdőben kellene tartani a vadat – mondta Szabó Tamás. – Csak együtt lehetne fellépni a vadak kártétele ellen a vadásztársaságokkal közösen, mert sokan vannak, akik tisztességesen állnak hozzá, és „nem dobják be a gyeplőt”, etetnek télen rendesen. Azonban a somogyi vadállomány vadgazdálkodási szempontból történő létszámcsökkentését elengedhetetlennek tartom. Rólam ismert, hogy azt a határozott a véleménykülönbséget nem hallgatom el, ami a vadásztársaságok és a földtulajdonosok között feszül. Az országos felmérések, a Soproni Egyetem adatai számomra az bizonyítják, hogy Somogyban jelenleg több a vad, mint amit a terület vadeltartó képessége megengedne, főként a Nagybajom-Lábod-Kaszó térségben.
