Egységesen lépett fel a hazai média- és reklámipar a reklámadó 3,75 százalékos újrabevezetése ellen: tizenhárom szakmai szervezet közös közleményben követeli a különadó végleges kivezetését.
Tizenhárom reklámipari szervezet adott ki közleményt arról, hogy a reklámadó végleges kivezetését tartják kívánatosnak, és készek a szakmai egyeztetésre a magyar reklám- és médiapiac versenyképességét érintő kérdésekben – áll a Magyar Reklámszövetség közleményében.
A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szövetségei a reklámadó 3,75 százalékos kulcsának bevezetéséről szóló tegnapi bejelentés kapcsán fontosnak tartják pontosítani a reklám- és médiaipar adózásával kapcsolatos félreértéseket, valamint felhívni a figyelmet a tervezett intézkedés lehetséges negatív nemzetgazdasági következményeire.
A reklámadó jelenleg érvényes 0 százalékos kulcsa egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót.
Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat.
A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet.
A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése.
Ugyanakkor nem látják biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40 százalékát adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat
- áll a közleményben.
Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e.
Hozzáteszik, az MRSZ természetesen egyetért az egészségügyi ellátás fejlesztésével, a kórházi várólisták csökkentésével, sőt az állami kommunikációs költések jelentős csökkentésével is. Ugyanakkor egy fontos társadalmi cél nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, hogy az adott finanszírozási eszköz milyen következményekkel jár a gazdaság egészére.
A Magyar Reklámszövetség arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a várható GDP-hatást, a reklámköltések alakulását és a közvetett költségvetési következményeket.
A Magyar Reklámszövetség több mint egy évtizede, kutatásokkal alátámasztva hívja fel a figyelmet arra, hogy a reklám nem pusztán egy gazdasági ágazat bevételi forrása, hanem a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője.
Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.
A reklám ösztönzi a fogyasztást, erősíti a piaci versenyt, támogatja az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremt.
- Magyar Reklámszövetség
- IAB Hungary
- Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
- Magyar Lapkiadók Egyesülete
- Helyi Rádiók Országos Egyesülete
- Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete
- IAA Hungary
- DIMSZ - Adatvezérelt Marketing Szövetség
- Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
- Magyar Public Relations Szövetség
- Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
- Magyar Marketing Szövetség
- Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
