A javuló szeptemberi hiányadattal és a takarékosabb gazdálkodással büszkélkedett a pénzügyminiszter Facebook-posztjában, a kormányoldal követőinek jelentős része azonban a befagyasztott beruházásokat, a megszorításokat, az államadósság növekedését és az elmaradt ígéreteket kérte számon a kommentszekcióban.
Szeptemberben az államháztartás központi alrendszerének hiánya 92,8 milliárd forint volt, 210,4 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban – számolt be Kármán András pénzügyminiszter, akinek bejegyzését a Magyarország Kormánya Facebook-oldal is megosztotta. A pénzügyminiszter ebből arra következtetett, hogy folytatódik a biztató trend.
A kilenchavi halmozott deficit ugyanakkor 5262 milliárd forintra emelkedett. Kármán ezt nagyrészt azzal magyarázta, hogy az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéhez kapcsolódó előfinanszírozás augusztusban egyszeri, 2187 milliárd forintos kiadást okozott.
Az ehhez tartozó bevétel később érkezik meg. Az egyszeri tétel nélkül a kilenchavi hiány 3075 milliárd forintot tett ki, ami 254 milliárddal kedvezőbb a tavalyi adatnál.
A miniszter azt állította, hogy a kormány nemcsak ledolgozta az év első három hónapjában felhalmozott, általa a Fidesz választások előtti költekezésének tulajdonított többletet, hanem a hiányt az előző évi szint alá is szorította. Kiemelte azt is, hogy a kamatkiadások kilenc hónap alatt 726 milliárd forinttal csökkentek.
„Ha ilyen jól állunk, hol van a pénz?”
A büszke helyzetjelentés ellenére a hozzászólók jelentős többsége viszont kétkedve fogadta a bejelentést.
„Igen, de ha ilyen jól állunk, akkor hol van a pénz?” – tette fel a kérdést egy kommentelő. Más arra emlékeztetett, hogy a kormány korábban 1800 milliárd forintnyi uniós forrás visszaszerzéséről beszélt, majd azt kérdezte, hová került az összeg. Egy hozzászóló az RRF-előfinanszírozás finanszírozási és kamatterheit firtatta, egy másik pedig attól tartott, hogy ha az uniós pénzek nem érkeznek meg az év végéig, akkor újabb költségvetési lyuk keletkezhet.
Augusztusban rekordnagyságú, 2311 milliárd forintos havi deficit keletkezett, amellyel az első nyolc hónap pénzforgalmi hiánya 5169 milliárd forintra nőtt, számolt be lapunk. A kormány már akkor jelezte, hogy a számot jelentősen torzítja az uniós előfinanszírozás, az ehhez kapcsolódó bevételeket pedig decemberre várják. Ha a források késnek, az államnak hosszabb ideig kell finanszíroznia a keletkezett hiányt.
Milyen áron javultak a számok?
Több kommentelő azt kérdezte, hogy a kedvezőbb szeptemberi adat mögött mennyi elhalasztott állami beruházás és ki nem fizetett számla áll. Mint írta, a kormány kevesebbet költött, de a következő kabinetnek kell majd megfizetnie ennek árát. Mások azt kifogásolták, hogy a megtakarítást a beruházások befagyasztásával, illetve a vállalások elhalasztásával érték el.
„Mennyi projekt van befagyasztva, leállítva? Ha nincs kifizetés, akkor több a pénz” – vetette fel az egyik hozzászóló. Egy másik arra volt kíváncsi, hogy a közölt számhoz mennyi visszatartott állami beruházás és a gazdaságból hiányzó pénz vezetett.
A megszorításokat is számonkérték
A hozzászólásokban többször visszatérő szempont volt, hogy a javuló költségvetési adat mellett a lakosság magasabb árakkal és elmaradó támogatásokkal szembesül. Egy kommentelő emlékeztetett, hogy a gázolaj literje körülbelül száz forinttal drágább, mint egy évvel korábban. Volt, aki csak ironikusan megjegyezte, hogy a kedvező számok után könnyebb lesz-e megindokolni a megszorításokat.
Egy kommentelő azt vélelmezte, hogy azért tud több pénzt megtartani a kabinet, mert nem teljesíti korábbi ígéreteit. Egy másik hozzászóló a megígért jóléti intézkedéseket kérte számon: a családi pótlék megduplázását, az iskolakezdési támogatást, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, a béremeléseket és a nyugdíjasoknak ígért támogatást sorolta fel.
Növekvő hiánycél és államadósság
A kommentelők azzal is szembesítették Kármán Andrást, hogy a kormány a korábbi 3,7 százalék helyett már 7,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.
Egy hozzászóló azt kérdezte, miként nevezhető sikernek a költségvetés helyzete, ha közben az államadósság is emelkedik. A módosított költségvetési pálya valóban 7,5 százalékos hiánnyal és a tavaly év végi 74,6 százalék után 77,5 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol. A kormány közlése alapján kormányváltás nélkül a deficit 8,3 százalékra emelkedett volna, ezt azonban az előző kabinet választások előtti költekezésével és fedezet nélküli vállalásaival magyarázza.
Kármán András maga is elismerte, hogy a költségvetés helyzete továbbra is nehéz, és „bőven van tennivaló”. A kommentelők jelentős része azonban a szeptemberi havi adatnál szélesebb mérleget vonva azt kérdezték, éreznek-e majd bármit a „javulásból” a családok, a vállalkozások és a beruházások.
