Elsőként Bánki Eriket hallgatták meg. Nyitónyilatkozatát azzal kezdte, hogy rossz a bizottság elnökének felkészítő anyaga, mert az általa benyújtott törvény soha nem lépett hatályba.
Elmondása szerint a parlament elfogadta a javaslatot, de Áder János akkori köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte. Ez azt jelenti, hogy a kihirdetése előtt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg az alkotmányosságát.
A testület javaslatai alapján a parlament módosította a szöveget, és Bánki szerint ez a módosított változat van ma is hatályban.
A volt képviselő azt is kifogásolta, hogy szerinte a bizottság feladatai között egyetlen pont sem vonatkozik a korábbi képviselők munkájára. Csőszi Attila többször figyelmeztette, hogy ne vitatkozzon az elnökkel, hanem tegye meg a nyilatkozatát, mert a bizottság jogszerűen döntött az idézéséről.
„Kezdem úgy érezni magam, mint A tanú című filmben, hogy előre meg van írva a végső határozat, csak éppen nehogy véletlenül is összekeverjék a vádiratot a védőbeszéddel” – mondta Bánki. Az ülésvezetést Tuzson Bence fideszes alelnök is kifogásolta. Ügyrendi felszólalásában azt mondta, az elnök nem szakíthatja félbe a válaszadót.
A bizottság tagjait elsősorban az érdekelte, kitől származott az ötlet, és ki írta a szöveget. Weigand István egyenesen arra kérdezett rá, hogy Matolcsy György, valamelyik munkatársa vagy Orbán Viktor kérte vagy utasította-e Bánkit.
Bánki szerint a törvényjavaslatot a Magyar Nemzeti Bank munkatársai készítették elő, és a benyújtását is a jegybank kezdeményezte.
Ezt bevett gyakorlatnak nevezte, és példaként a Quaestor-károsultak kártalanítását említette (a Quaestor 2015-ben csődbe ment brókercég volt). Azért ő lett a benyújtó, mert a parlament az MNB-t a gazdasági bizottságon keresztül felügyeli, amelynek akkor ő volt az elnöke.
Weigand ismételt kérdésére azt felelte, sem utasítást, sem kérést nem kapott senkitől.
A meghallgatáson Bánki Erik után Kósa Lajos ült a bizottság elé. Apáti István azt kérdezte tőle, kitől kapta a jogi álláspontot, amelyre 2016. március 1-jei sajtótájékoztatóján az elhíresült mondatot alapozta, és hogy ez a frakció álláspontja volt-e, vagy a sajátja.
Csőszi Attila arra kérdezett rá, miért tartotta meg Kósa az emlékezetes sajtótájékoztatót, ha előre tudták, hogy Áder János nem ért egyet a javaslattal. Kósa azt felelte, hogy a sajtótájékoztatón a jegybank által átküldött anyag indoklását ismertette, és abban szerepelt a “közpénz jellegének elvesztése”.
Emellett a polgári törvénykönyvnek az alapító és az alapítvány viszonyáról szóló részeire hivatkozott. Szerinte az alapító elveszíti minden jogviszonyát az alapítványba tett vagyonnal kapcsolatban, csak a tisztségviselők kinevezésében és leváltásában marad korlátozott szerepe. Kósa Elismerte, hogy a gondolat ebben a formában nem teljesen pontosan ment át a sajtótájékoztatón.
Weigand István Kósától is igen-nem választ kért arra, hogy Matolcsy György vagy Orbán Viktor kérte vagy utasította-e.
„Nem! Nem is beszéltem velük erről a kérdésről”
– felelte Kósa.
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét is meghallgatja az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Vargát nem jegybankelnökként, hanem volt nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként idézik be, a jegybanktörvény megalkotásáról és az alapítványi rendszer létrehozásáról kérdezik majd.
Matolcsy György 2013. március 4. és 2025. március 3. között vezette a jegybankot. A meghallgatásáról a hattagú bizottság egyhangúlag döntött.
Varga Mihály 2013. március 7-től nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter volt, 2025 márciusa óta pedig a jegybank elnöke. Az ő meghallgatását öt igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett támogatták.
