Az IMF és Brüsszel országajánlásaival visszatért a globalista múlt, elvész a szuverén Magyarország

Csak az adórendszer átalakítása után fogjuk igazán megérteni, mennyit jelentett a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó helyi családoknak: amikor nőnek a megélhetési költségek, csökken a bérek vásárlóereje, kevesebb marad hó végén a pénztárcában, fogynak a munkahelyek, nőnek a kisvállalkozások adóterhei, visszaszorul a legális gazdasági teljesítmény, és kiszélesedik a szürkezóna. 

– A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság új országajánlásaival visszatért a globalista múlt és elvész a szuverén Magyarország – figyelmezetett közösségi oldalán György László. Az egyetemi docens szerint a dolog egyszerű. A nemzeti gazdaságpolitika ki akarja nőni a válságot: költségeit a válság nyerteseivel fizetteti meg, miközben amennyire lehet, megkíméli a helyi középosztályt, a társadalmat a hátán cipelő, dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó réteget.

Megszorítások özöne szerepel az IMF és Brüssel ajánlásai között

A baloldali és globalista gazdaságpolitika ki akarja fogyni magát a válságból, vagyis megszorít. Az IMF-csomag javaslatai között szerepel:

1. Az első a közszféra bérkiadásainak visszafogása, amelyre szerinte „a tanári fizetések csökkenése” már utal.
2. A második a nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Ez szerinte szép cél, de a hiány rendezése a társadalombiztosítási járulék emelését vagy a nyugdíjkiadások csökkentését jelenti. Ennek része a közgazdász szerint a KATA, vagyis a kisvállalkozók egyszerűsített, tételes adójának emelése is.
3. Harmadikként a támogatott vállalati hitelek és a lakáscélú kamattámogatások fokozatos kivezetését említi. Ez György László szerint később elképzelhető, ha tovább csökken a jegybanki alapkamat, és közelít egymáshoz a piaci és a támogatott kamatszint. Egyelőre azonban „húsbavágóan érintené” a kis- és középvállalkozásokat és az otthont teremtő családokat.
4. A negyedik pont a támogatott energiafogyasztási küszöb csökkentése, a jövedelemhez kötött pénzbeli támogatások bővítése mellett. Ezt a rezsicsökkentés olyan átalakításaként értelmezi, amely a középosztálybeli családok kárára történne.
5. A pézügyi szektort terhelő, piactorzítónak minősített adók megszüntetése. Vagyis a banki különadók (és aztán szépen csendben a többi) eltörlése. 

Kár lenne az adórendszer felforgatása

György László szerint az ajánlásokban vannak negédes baloldali gondolatok, például a rezsivédelem jövedelemhez kötése és az alacsony keresetűek szja-terhének csökkentése. A csomag fő iránya azonban:

1. még jobban terhelni a világszerte agyonadóztatott, társadalmainkat a hátán cipelő középosztályt;2. a szegényeknek háló helyett halat adni;3. tehermentesíteni a multinacionális nagyvállalatokat és a pénzügyi szektort;4. spórolni a közszférában dolgozókon.

– A „legszebb” pedig az, hogy a termelékenység növekedését meghaladó béremelkedést tartják az egyik legnagyobb problémának, ahogyan Kármán András pénzügyminiszter is. Szerintük az elmúlt négy év túlzott béremelkedése hozzájárult a magyar inflációhoz. A kampányban még túl alacsonynak tartott bérek most már túl magasnak számítanak – írta György László.

Az Eurostat szerint ugyanakkor 2010 és 2025 között a magyar családok rendelkezésre álló jövedelme a harmadik legnagyobb ütemben nőtt az EU-ban, a minimálbér vásárlóereje pedig több mint megduplázódott. Persze a bérekből sosem elég.

– Nem értik, nem akarják érteni sem az Európai Bizottságnál, sem az IMF-nél, sem az új kormány gazdaságpolitikai műhelyeiben, hogy a magyar adórendszer 2010 óta a spekulánsok adóztatásával progresszív, és így teszi a legtöbbet a szegényekért és a középosztályért – emelte ki az egyetemi docens.

A dolgozni képes segélyből élőknek munkát ad. Az adót csaló vállalkozóknak csökkenti az adóterhét, miközben digitalizációval nehezíti az adóelkerülést. A válságokon vagy nyereségátcsoportosításon nyerészkedő globális cégeket különadókkal sújtja.

– E körök megadóztatásából 2026-ban több mint 4000 milliárd forint többletbevétele keletkezik a magyar államnak. Ebből jut a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó középosztály támogatására, tehermentesítésére. Ezért növekedhettek 2010 óta az Eurostat szerint nálunk a harmadik leggyorsabban a bérek, ezért csökkenhetett a harmadik leggyorsabban a szegénység, és a leggyorsabban a gyermekszegénység – ismertette.

György László szerint a világ utolsó olyan szuverén gazdaságstratégiai kísérlete éli végóráit, amely sikerrel mérsékli a globalizáció káros hatásait.

– Csak az adórendszer átalakítása után fogjuk igazán megérteni, mi magyarok és a világ is, mennyit jelentett a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó helyi családoknak: amikor nőnek a megélhetési költségek, csökken a bérek vásárlóereje, kevesebb marad hó végén a pénztárcában, fogynak a munkahelyek, nőnek a kisvállalkozások adóterhei, visszaszorul a legális gazdasági teljesítmény, és kiszélesedik a szürkezóna – tette hozzá.

(MNO)