A kiegészítő pótmagánvád már több mint három éve áll a civilek rendelkezésére, hogy az ügyészség tétlensége esetén bíróság elé vigyenek kiemelt hivatali visszaéléseket, korrupciós ügyeket.
A csodafegyver azonban eddig hatástalannak bizonyult, hiszen a bíróság még egyetlen esetben sem engedélyezett vádemelést. Ezen próbál most lendíteni a Tisza-kormány azzal, hogy egyről két hónapra emelte a bírósághoz fordulás határidejét.
2023. január 1-je óta létezik Magyarországon a kiegészítő pótmagánvád. Ez az új intézmény lehetőséget ad magánszemélyeknek és szervezeteknek arra, hogy bizonyos kiemelt korrupciós vagy közpénzeket érintő ügyekben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírájához forduljanak, ha a hatóság megszünteti az eljárást vagy elutasítja a feljelentést. Kiegészítő pótmagánváddal a következő bűncselekmények támadhatók:
- kiemelt korrupciós bűncselekmények;
- vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali visszaélés;
- egyes vagyon elleni bűncselekmények;
- költségvetést károsító egyes bűncselekmények;
- versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.
Vádmonopólium és pótmagánvád
A vádkikényszerítés lényege, hogy ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást, akkor nemcsak a sértett, hanem más állampolgárok és szervezetek is kérhetik a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát. Ha pedig a nyomozási bíró zöld utat ad, akkor a kezdeményező – ügyvéd segítségével – maga képviselheti a vádat a bíróság előtt. Így akkor is elindulhat a büntetőper, ha az ügyészség nem akart vádat emelni.
A kiegészítő pótmagánvád látszólag ellentétes az ügyészségi vádmonopólium elvével, vagyis azzal az alkotmányos tétellel, hogy az ügyészség mint közvádló az állami büntetőigény kizárólagos érvényesítője. Az ellentmondást a kormány is észlelte, mert a törvénymódosítás kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíráktól, akik arra a következtetésre jutottak, hogy az új eljárás nem vonja el az ügyészség vádmonopóliumát, hanem azt a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként csak kiegészíti.
A DOLOG SZÉPSÉGHIBÁJA, HOGY A BÍRÓSÁG MINDEDDIG EGYIK ÜGYBEN SEM ENGEDÉLYEZTE A KIEGÉSZÍTŐ PÓTMAGÁNVÁD BENYÚJTÁSÁT, EZÉRT ILYEN VÁDAT EGYETLEN ESETBEN SEM EMELTEK.
A K-Monitor közérdekű adatigénylésére a Budai Központi Kerületi Bíróság közölte: 2023-ban 36 ügyben összesen 38 felülbírálati indítvány érkezett a bíróságra, 2024-ben 80 ügyben 81, 2025-ben pedig 82 ügyben. A bíróság 2023-ban 5 esetben (13,8 százalék), 2024-ben 4 esetben (5 százalék), 2025-ben pedig 6 esetben (7 százalék) helyezte hatályon kívül a megtámadott határozatot. Ez azt jelenti, hogy valamennyi vizsgált évben az indítványok több mint 85-95 százaléka alaptalannak bizonyult. És kiegészítő pótmagánvád sem született.
Két hónapos határidő külső szereplőknek
Mondjuk ki: a kiegészítő pótmagánvád eddig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ezért a Tisza-kormány augusztus 26-án hatályba lépett törvénymódosítása némiképp rugalmasabbá tette az állampolgárok javára.
Korábban a kívülálló állampolgároknak, civil szervezeteknek rendkívül szűk, mindössze egy hónapos határidő állt rendelkezésükre, hogy észleljék az ügyészségi honlapon megjelent anonim határozatokat, áttanulmányozzák azokat, ügyvédet fogadjanak és szakszerű, indokolt jogi beadványt írjanak. Az új szabályozás a külső szereplők számára ezt az időt a duplájára, két hónapra emelte, ami lényegesen nagyobb esélyt ad a visszaélésekkel szembeni fellépésre.
Fontos még azt is tudni, hogy a kéthónapos határidő jogvesztő, ami azt jelenti, hogy ha valaki lekési, a bíróság automatikusan elutasítja a beadványt.
(Index)
