A rendkívüli aszály miatt idén a megszokott 5 millió tonnás szalmamennyiségnek csupán a töredéke termett meg Magyarországon. A kritikus hiány miatt az állattartók kongatják a vészharangot: ha nem tiltják be azonnal a szalma erőművi égetését, nem lesz mivel almozni és etetni a jószágokat.
Súlyos takarmány- és alomválság rázza meg a hazai agrárágazatot. Az idei év extrém szárazsága megsemmisítette a szálastakarmány-hozamokat, így az ország számos régiójában máris teljes hiány alakult ki szalmából. A helyzet annyira kritikus, hogy szakmai szervezetek szerint azonnali állami beavatkozásra van szükség az állattenyésztés összeomlásának elkerülésére.
Brutális áremelkedés és üres raktárak
A piacon jelenleg óriási a harc minden egyes báláért. A drasztikus készlethiány miatt a szalma ára a többszörösére ugrott, amit a gazdák egy része már képtelen kigazdálkodni. Nemcsak az alomanyag ára szállt el, hanem a jószágok téli túléléséhez szükséges takarmánybázis is veszélybe került.
„A szokásos mennyiség töredékével kell gazdálkodnunk. Ha nem kapunk gyors segítséget, sokan kénytelenek lesznek felszámolni az állatállományt” – figyelmeztetnek az ágazati szereplők.
Agrárszakértő: „A biológiai alapok fenntartása a tét”
Az agrárszakértő így értékelte:
„A mezőgazdaságban van egy merev prioritási sorrend, aminek a tetején az állatjóllét és az élelmiszer-biztonság áll. A szalma nem csupán alom, hanem a kérődzők számára nélkülözhetetlen strukturális takarmány is. Ha a jószág alól elfogy a szalma, a higiéniai körülmények romlása miatt drasztikusan visszaesik a tej- és hústermelés, sőt, betegséghullámok indulhatnak el. Gazdasági képtelenség és szakmai hiba zöld energiának nevezni azt a biomasszát, amelynek elégetése közvetlenül az állatállomány felszámolásához vezet.”
A szakértő hozzátette, hogy a területi különbségek óriásiak az országban. Miközben a Dunántúl egyes részein még maradtak minimális tartalékok, az Alföld teljesen kiszáradt. A szállítási költségek viszont olyan magasak, hogy állami szerepvállalás nélkül a logisztika önmagában felemészti a gazdák profitját.
Stop az erőműveknek: Az állat az első
A MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) határozott álláspontja szerint ebben a rendkívüli helyzetben az állatok ellátásának abszolút prioritást kell élveznie. Ennek érdekében elkerülhetetlenné vált a szalma energetikai célú, erőművi felhasználásának átmeneti, teljes körű betiltása.
A biomassza-erőművek jelenleg hatalmas mennyiségű szalmát égetnek el villamosenergia-termelésre. A gazdák szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a hazai istállókban nincs mivel almozni, addig a létfontosságú mezőgazdasági alapanyag a kazánokban ég el.
Milyen mentőövre várnak a gazdák?
A szakma szerint a kormánynak azonnali kríziskezelő intézkedéseket kell bevezetnie:
- Erőművi moratórium: A szalma energetikai hasznosításának azonnali, ideiglenes felfüggesztése.
- Szállítási segítség: Útdíjkedvezmények és logisztikai támogatás biztosítása, hogy a szalmát a még meglévő körzetekből el lehessen juttatni a katasztrófa sújtotta megyékbe.
- Alternatív források: Importlehetőségek felkutatása és a gazdatámogatások kifizetésének felgyorsítása.
A tét nem kevesebb, mint a hazai hús- és tejágazat stabilitása, valamint a nemzeti élelmiszer-biztonság megőrzése. Ha a döntéshozók nem lépnek időben, a szalmaválság láncreakcióként gyűrűzhet be az élelmiszerárakba is.
