A sértett ügyvédje szerint cáfolhatja a kamionsofőr vallomását a birtokában lévő képi anyag. Szerinte feltételezhető, hogy a komádi gyilkosság mögött nem önvédelem, hanem szándékosság húzódik. Bemutatták a helyszínelés során készített fényképeket is.
Újabb tárgyalási napot tartottak a Debreceni Törvényszéken a komádi gyilkosságként elhíresült emberölési ügyben szeptember 1-jén, kedden. Az esettel több alkalommal foglalkozott a Haon, jelen voltunk az ügy idén januárban tartott előkészítő ülésén, valamint a bizonyítási kísérletről készített videófelvételt is láttuk.
Az emberölés 2024 áprilisában történt Komádiban, egy mezőgazdasággal foglalkozó cég telephelyén, ahol egy kamionsofőr egy szóváltást követően lelőtte felettesét. Kettejük között a vita azon robbant ki, hogy az alkalmazott nem megfelelő állapotban adta le járművét a munka végeztével. Vallomása szerint főnöke fenyegetően lépett fel vele szemben, valamint több alkalommal megütötte, ezért ő önvédelmi céllal magához vett egy házilag átalakított pisztolyt, amit a táskájában tartott.
A telephely tulajdonosa ezt követően üldözni kezdte, a védelem álláspontja szerint pedig a fegyver véletlenül sült el akkor, amikor összeütköztek.
A bíróság a keddi tárgyaláson bemutatta az emberölés napján végzett helyszíneléskor készített fényképfelvételeket. Ezeken mind az áldozat, mind a cselekmény részét képező tárgyak és a fegyver is láthatóak voltak.
A sértett jogi képviselője néhány ponton észrevételt tett a tárgyak elrendezését illetően. Többek közt egy pár csizmára hívta fel a figyelmet, amelyet a fegyvert elsütő férfi vallomása szerint hátrálás közben ejtett el, amikor főnöke állítólagosan bántalmazni kezdte.
Az ügyvéd életszerűtlennek nevezte például, hogy a vádlott nyilatkozatában 3 lépést tett meg háttal, míg az eldobott tárgyak között 5-6 méteres különbség lehet.
A vádlottak padján ülő férfi azzal védekezett, hogy „abban a helyzetben nem számolja az ember a lépéseket”, és a tárgyak sem az eredeti helyükön voltak, mivel a meglőtt férfi újraélesztésekor elmozdíthatták azokat.
A fényképeken bemutatták a vádlott autójának anyósülésén lévő táskát, amelyben a gyilkos fegyvert hordta a sofőr, valamint egy hungarocellt, amibe a töltények voltak belenyomva. Az ügyvéd kiemelte, az általa a közelmúltban rekonstruált kamerafelvételeken látható, hogy a férfi (vallomásával ellentétben) újratölti a fegyverét, majd a segélyhívó értesítése után eltávolítja a töltényeket.
A védelem kérdésére elmondta, mindennek azért lehet jelentősége, mert az újratöltés ténye a szándékosságot bizonyíthatja, és cáfolja a kamionsofőr vallomását. Vagyis alapvetően megfordíthatja az ügyet, és megsemmisítő erejű lehet a fegyver véletlen elsütésére nézve, ami a védekezés alapját képezi.
A bíró felhívta a jogi képviselő figyelmét, hogy olyan felvételekre hivatkozik, amelyek sem a védelemnek, sem az ügyészségnek, sem a bíróságnak nincsenek birtokában. Ugyan a keddi tárgyalást megelőző este csatolta a bíróságnak a kamerafelvételek rekonstruált részleteit, a bíró arra kérte, hogy a kritikus másfél órányi időszakot felölelő, folyamatos felvételek megléte elengedhetetlen. Mint fogalmazott,
a bíróság kötelessége a valósághű tényállás megállapítása.
Az ügyvéd azonban jelezte, hogy a telephely kamerafelvételeinek adathordozóra történő kimentése és bizonyítékként való csatolása hatalmas időmennyiséget ölelne fel, mivel több tíz terabájtnyi, rengeteg kisméretű fájlból álló adathalmazról van szó, amely lejátszhatóvá tétele ráadásul informatikai ismereteket igényel.
Az ügyész ezzel szemben rámutatott, nem minden a felvételeken múlik. A nyomozati szakban ugyanis a rendelkezésre álló adatok, tanúvallomások és a vádlott részletes beismerő vallomása már elegendő alapot adnak a tényállás tisztázásához. Ugyanakkor elismerte, hogy az elkövetést megelőző és az azt követő terhelti magatartásnak és mozdulatoknak lehet bizonyítási értéke, így nem zárkózik el a felvételek vizsgálatától, ám hangsúlyozta, hogy a hatóságok az általuk relevánsnak ítélt bizonyítékok alapján jártak el.
