A nárcisztikus pszichopata miniszterelnök a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium országos tanévnyitóján “nem mintadiákként” állt a fiatalok elé, hanem olyan valakiként, akinek egyetlen tanévben több mint húsz intő gyűlt össze az ellenőrzőjében.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy kilencévesen „lelépett” két lánnyal, az esti keresést pedig az édesapja két rendőr kíséretében zárta le.
A kormányfő intelmekkel és iránymutatással látta el a diákokat.
A hétfő reggeli országos tanévnyitón Magyar Péter azzal kezdte a beszédét, hogy ő maga sem szerette a tanévnyitókat – különösen akkor nem, amikor a felnőttek árnyékban álltak, a diákok pedig a napon. A kanizsai gimnazistáktól ezért el is nézést kért, és megígérte, hogy legközelebb fordítva csinálják.
Ezután tért rá arra, hogy nem mintadiákként áll a fiatalok előtt. Elmondása szerint volt olyan tanéve, amikor az ellenőrzőjéből gyakorlatilag üzenőfüzet lett: több mint húsz-huszonöt intő gyűlt össze benne.
A legszemélyesebb történetét azonban nem a jegyekről mesélte.
„Volt olyan, amikor kilencévesen leléptem két lánnyal, és valamikor este édesapám két rendőrrel jelent meg az ajtóban”.
Rovar úr megnyitotta az idei tanévet: 9 évesen leléptem két lánnyal, édesapám este két rendőrrel jelent meg az ajtóban pic.twitter.com/hnW5RaGZU9
— Vadhajtások.hu (@VadhajtasokHu) August 31, 2026
Az esetet azzal magyarázta, hogy akkoriban mindig kimondta a véleményét, és ezt bátor kiállásnak gondolta. A tanárai szerinte egészen mást gondoltak erről.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a rossz kezdésből is lehet valami jó. Felidézte, hogy 1996-ban az akkori történelemtanárnőjével, Encsy Zsuzsannával egy óriási vitával indult a kapcsolatuk, ami igazgatói figyelmeztetésbe torkollott – pár hónappal később viszont éppen ő volt az, aki megszerettette vele a történelmet. A kormányfő a beszédében hálás köszönetet mondott a tanárnőnek.
A ledobott fémgolyó, avagy miért érdemes megkérdőjelezni a tanárt
A miniszterelnök három konkrét kérést fogalmazott meg a diákoknak, és az elsőt szintén egy saját diákkori történettel támasztotta alá. Amikor a fizikatanára a szabadesést próbálta bemutatni – vagyis azt a jelenséget, hogy légellenállás nélkül minden test ugyanolyan gyorsan esik –, a harmadik emeletről ledobott egy fémgolyót és egy papírgalacsint.
Magyar Péter felállt, és jelezte: a kettő nem egyszerre ért földet. A tanár erre megismételte a kísérletet.
A kormányfő szerint pontosan ez az, amit az iskolában érdemes gyakorolni: kérdezni és megkérdőjelezni – udvariasan, de következetesen.
Arra biztatta a fiatalokat, hogy akkor is tegyék fel a kezüket, ha mindenki más bólogat, de bennük mégis motoszkál valami. Aki fél attól, hogy kinevetik, annak azt üzente: emelje fel a kezét, tegye meg az első lépést, mert a kérdésekből lesznek válaszok. Hozzátette, ha a kanizsai diákok mostantól túl sok kérdést tennének fel, nyugodtan hivatkozzanak rá a tanáraiknál.
A második kérése az volt, hogy a diákok találjanak legalább egy könyvet a tanév során, amit nem kötelező olvasmányként, hanem érdeklődésből vesznek a kezükbe. Saját meghatározó olvasmányai közül a Kétévi vakációt, a Monte Cristo grófját, a Száz év magányt, az Amerikai tragédiát és Franz Werfel A Musza Dagh negyven napja című regényét említette.
Itt idézte fel Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnököt is, aki 1991-ben Pápán, egy tanévnyitón azt mondta a diákoknak: mindent el lehet venni tőlük, de amíg megőrzik az ép eszüket és a tudásukat, addig valami nagyon fontosat senki nem vehet el.
„Inkább azt bántam meg, hogy volt, amikor nem voltam elég bátor”
A harmadik kérés a bántalmazásról szólt. Magyar Péter elmondta, hogy diákként sokszor keveredett bajba amiatt, mert meg akarta védeni a diáktársait, akiket méltatlan támadás ért – és volt, hogy emiatt ő került nehéz helyzetbe, mert nem segítettek neki.
„Soha nem bántam meg azt, hogy kiálltam azokért, akiket támadtak, inkább azt bántam meg, hogy volt, amikor nem voltam elég bátor”
– fogalmazott. Arra kérte a diákokat, hogy ha valakit rendszeresen csúfolnak vagy bántanak, ne nézzenek félre. Ha valaki mindig egyedül van – akár azért, mert új, akár azért, mert más –, üljenek oda mellé. Ha egy barátjuk nincs jól, kérdezzék meg tőle, mi történt.
Rovar úr hangsúlyozta: nem a diákoknak kell megoldaniuk egymás problémáit, de már az is sokat jelenthet egy fiatalnak, ha érzi, hogy nincs egyedül. Azt is hozzátette, hogy ha valaki bajban van, kérjen segítséget – otthon vagy az iskolában.
Beszédét azzal zárta, hogy a diákok kérdezzék meg a szüleiket, nagyszüleiket a családjuk történetéről, mert a legérdekesebb történetek nincsenek benne a tankönyvekben.
Saját példaként azt említette, hogy a nagyanyja lovas szekérrel menekült a Veszprém megyei Bándról Grazig a front elől. Az idei évfordulóra utalva – 2026-ban lesz hetven éve az 1956-os forradalomnak – arra biztatta a kanizsai fiatalokat, kérdezzenek rá, mi történt akkor a saját városukban.
Béremelést ígért a kormányfő
Magyar Péter előtt Lannert Judit oktatás- és gyermekügyi miniszter beszélt, aki hat tapssal és egy rövid mozgással indította a ceremóniát. A miniszter szerint olyan oktatásra van szükség, ahol nem dirigálnak, és nem az a kérdés, hogyan lehet még több követelményt és terhet rakni a rendszerre.
A tárcavezető felidézte, hogy alig több mint száz napja fogalmazták meg a célt: több levegőt kell juttatni az iskolába. Felsorolása szerint a szakmai és vezetői autonómia megerősítése, a kevesebb adminisztráció, a bővülő taneszközkínálat és a kevesebb kötelező mérés mind ezt szolgálja.
Lannert Judit tavasszal, a miniszteri meghallgatásán teljes oktatási reformot vázolt fel, és a rendszer átvilágítását is megígérte.
