A Corvinus Egyetem professzora szerint a kormánynak mielőbb világos tervekkel kell előállni, amely az új valósághoz igazítja a hazai energetikai rendszert.
A “Magyar” Hang interjút készített a neves közgazdász professzorral. Bod Péter Ákos szerint
az Európa-szerte hosszú ideje tartó hőség, az annak következtében jelentősen lecsökkent dunai vízszint, majd a Paksi Atomerőmű teljesítményének drasztikus csökkentése, illetve az energiatermelés teljes leállásának veszélye miatt a figyelem középpontjába kerültek az energetikai kérdések. Normál esetben fel sem merül az átlagfogyasztóban, hogy probléma lenne a közszolgáltatásokkal, ne folyna az áram a vezetékben, a víz vagy a gáz a csőben. Azaz semmiféle gondra nem számítunk a háztartás működésével kapcsolatosan.
Valóban így volt ez hosszú ideig. Észre kell azonban venni, hogy mindez már a múlt. A klímaváltozás a korábbi tagadások ellenére mostanra oly mértékben előrehaladt, hogy ami egykor a kivétel volt, az jelenleg az átlag. Ehhez kell alkalmazkodni mindannyiunknak – mondta a “Magyar” Hangnak Bod Péter Ákos.
A Corvinus Egyetem professzora a “Magyar” Hangnak azt is elmondta: a kormánynak mielőbb világos tervekkel kell előállni, amely az új valósághoz igazítja a hazai energetikai rendszert.
Ennek csíráit szerinte már most látni, hiszen Magyar Péter bejelentése szerint a helyreállítási alap (RRF) felszabadult pénzéből 868 milliárd forintot szánnak a hazai energetikai rendszer korszerűsítésére. Ennek részeként olyan szélenergia pályázatokat írnak ki, amelyekben a kötelező állami részesedés révén a fejlesztések haszna közvetlenül a költségvetést és a helyi önkormányzatokat gazdagítja majd. A Szent István Vidékfejlesztési Program keretében pedig a települések olyan energetikai projektekre pályázhatnak, amelyek a helyben maradó iparűzési adó, az olcsóbb energia és a hálózatfejlesztés révén hosszú távú költségvetési bevételt biztosítanak a helyi infrastruktúra fejlesztésére. Emellett a napokban hirdetik ki egy másik, 600 milliárd forintos uniós forrásból finanszírozott elektromos hálózatfejlesztési pályázat eredményét is.
Talán még ennél is fontosabb, hogy felgyorsítják és átláthatóbbá teszik a háztartási napelemrendszerek hálózathoz csatlakozását, egyszerűsítik a geotermikus energia feltárásának engedélyezési rendszerét, és bevezetik az ingyenes okosmérők igénylésének lehetőségét – vélekedett a közgazdász.
Bod Péter Ákos úgy véli, ez utóbbi azért lehet fontos, mert az ilyen korszerű eszközök lehetővé teszik, hogy a napon belüli pillanatnyi árhoz igazítsák fogyasztásukat a háztartások. Akkor kapcsolják be az energiafaló készülékeket (például szárító-, mosó- mosogatógépet), amikor a legolcsóbb az áram. Ehhez persze véget kellene vetni a 2014 óta létező rezsicsökkentésnek, hiszen az egyrészt pazarlásra ösztönöz, másrészt elvonja a forrásokat a közműhálózatok korszerűsítésétől, fejlesztésétől – fejtegette a professzor.
A közgazdász professzor szerint nem véletlen, hogy a karbantartásra fordítható összegek drasztikus csökkenésével rendszeresek a csőtörések szinte az ország egész területén, hogy a jelenlegi elavult elektromos hálózat alkalmatlan az energia tárolására, és nagy nehézségeket okoz a rendszer működőképességének fenntartása. Egy korszerű energetikai rendszer, elektromos hálózat a jelenleginél sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a gyorsan változó energiatermelési és felhasználási igényekhez.
A rezsicsökkentés kivezetése esetén nem kellene a lakosságot kérni a fogyasztás önkéntes visszafogására, mint most, hiszen a rugalmas árképzésnek, valamint az okosmérőknek köszönhetően a háztartások maguk keresnék az olcsó áram időszakát. Így egyéni és társadalmi szinten is sokat spórolhatnánk.
Ugyanakkor a több mint tíz éve sulykolt rezsicsökkentés kivezetéséhez a jelenlegi kormánynak – ha egyáltalán van ilyen hajlandósága – nagy bátorságra lenne szüksége, hiszen az olcsó energiát mindenki természetesnek veszi.
A “Magyar” Hang kérdésére, miszerint a tavaszi választás eredménye előrevetítheti-e, hogy az emberek többsége hajlandó és képes belátni a rezsicsökkentés negatív hatásait, és képes elfogadni annak kivezetését, a professzor a következőképpen fogalmazott:
A polgárosodás ugyan lassan haladt hazánkban, de mostanra talán eljutottunk odáig, hogy a gondolkozó emberek jó része hajlandó elfogadni, ha valaminek az előállítása többe kerül, annak az árát meg kell fizetni, illetve hogy a csúcsidőszakokban többet, máskor kevesebbet kell fizetni ugyanazért az energiáért. Ezért úgy gondolom, hogy amennyiben a kormány előáll egy áttekinthető és értelmes új tarifarendszerrel, azt el fogják fogadni az emberek. Elképzelhetőnek tartom, hogy már most is a kormány asztalán van egy erre vonatkozó terv, és a mostani sokkoló események hatására felgyorsítják egy rugalmasabb árazású rendszer kialakítását. Ebben lehet fontos szerepük a 21. századi mérési technológiáknak, például az okos árammérőknek. Egy ilyen jól előkészített és átlátható rendszer sokkal hitelesebb lehet, mint Orbán Viktornak a rezsicsökkentés 2022-es ötletszerű átalakítása.
(Mandiner)
