Súlyos helyzetbe került a magyar sertéságazat: a szakmai szervezetek becslése szerint 2026 májusának végéig már mintegy 70 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a gazdálkodók. Az ágazat szereplői szerint sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség, mert támogatások nélkül a hazai sertéstartás további visszaesése várható.
Nagy István korábbi agrárminiszter szerint a jelenlegi válság több tényező együttes következménye. Kiemelte, hogy az afrikai sertéspestis európai terjedése, különösen a spanyolországi megjelenése miatt számos exportpiac lezárult, így jelentős mennyiségű sertéshús maradt az Európai Unió belső piacán. A megnövekedett kínálat drasztikusan lenyomta a felvásárlási árakat.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Kína az elmúlt években jelentősen növelte saját sertéshústermelését, ezért kevesebb európai árut vásárol. Emellett a nemzetközi kereskedelmi korlátozások és vámok is rontották az exportlehetőségeket, ami tovább fokozta az uniós piacon kialakult túlkínálatot.
Önköltség alatt értékesítenek a gazdák
A sertéstartók jelenleg rendkívül kedvezőtlen gazdasági környezetben kénytelenek dolgozni. Miközben az energia, a takarmány, a szállítás, a munkaerő és az állategészségügyi kiadások továbbra is magasak, az élő sertések felvásárlási ára jelentősen visszaesett.
Jelenleg kilogrammonként átlagosan 410 forintot kapnak a termelők a hízósertésekért, miközben az előállítás önköltsége megközelíti az 580 forintot. Hasonló a helyzet a malacok piacán is: egy 25 kilogrammos malacért körülbelül 40 eurót fizetnek, miközben az előállítás átlagosan 65 euróba kerül.
A termelők versenyhelyzetét tovább rontja a forint euróval szembeni erősödése is, ami jelentős árhátrányt okoz a hazai gazdaságoknak.
Naponta nő a veszteség
A szakmai szervezetek számításai alapján a hizlalásban már mintegy 50 milliárd forintos veszteség halmozódott fel, míg a malacértékesítés további 20 milliárd forintos mínuszt eredményezett. Ez összesen már 70 milliárd forintos kiesést jelentett 2026 májusának végéig.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy az előző kormány több intézkedéssel próbálta enyhíteni a válságot. Bevezették a tenyészkocánkénti 20 ezer forintos támogatást, elérhetővé tették a hitelmoratóriumot, valamint kedvezményes forgóeszközhiteleket biztosítottak a sertéstartók számára. Emellett tárgyalások kezdődtek az exportkorlátozások enyhítéséről, valamint a hazai sertéshús értékesítésének ösztönzéséről is.
Magyarország Romániával és Lengyelországgal közösen rendkívüli uniós támogatást is kezdeményezett az Európai Bizottságnál.
A családi gazdaságok kerülhetnek a legnagyobb bajba
A volt agrárminiszter szerint, ha az új kormány nem folytatja a korábbi válságkezelő programokat, vagy nem vezet be újabb célzott intézkedéseket, annak súlyos következményei lehetnek.
A tartós veszteségek miatt egyre több sertéstartó dönthet úgy, hogy felhagy a termeléssel. Elsősorban a kis- és közepes családi gazdaságok kerülhetnek nehéz helyzetbe, mivel tőketartalékaik korlátozottak, és megfelelő állami garanciák hiányában a finanszírozásuk is veszélybe kerülhet.
A hazai termelés visszaesése növelheti az import sertéshús arányát, miközben a magyar feldolgozóipar is alapanyaghiánnyal szembesülhet. Ez hosszabb távon kiszolgáltatottabbá teheti a piacot a nemzetközi ármozgásoknak, és a vidéki munkahelyek ezreit is veszélyeztetheti.
Gyors döntésekre lenne szükség
Nagy István szerint a magyar sertéságazat jövője azon múlik, hogy milyen gyorsan sikerül reagálni a kialakult válságra. Véleménye szerint a korábban elindított támogatási programokat folytatni kell, szükség esetén pedig új intézkedésekkel kell kiegészíteni azokat.
A volt agrárminiszter hangsúlyozta: a válság kezelésében különösen igaz a régi mondás, miszerint „kétszer ad, aki gyorsan ad”. Ha a segítség időben érkezik, nemcsak a gazdálkodók megélhetése menthető meg, hanem elkerülhetővé válhatnak azok a hosszú távú károk is, amelyek később már csak jóval nagyobb költségek árán lennének helyrehozhatók.
