Miközben Donald Trump béketeremtő kísérletei akadoznak, az európai politikai elit egy része újabb eszkalációban látja az ukrajnai háború folytatásának lehetőségét.
Az amerikai konzervatív lap elemzése szerint az iráni háború lezárulása után az európai vezetők gyorsan igyekeznek visszaterelni a nemzetközi figyelmet Ukrajnára. Nem azért, hogy Donald Trump korábbi békekísérletei új lendületet kapjanak, hanem éppen ellenkezőleg: azért, hogy az amerikai elnököt keményebb, kényszerítőbb Oroszország-politika felé tolják.
Az európai elit abból indul ki, hogy a belpolitikai nyomás alatt álló Trump számára előnyösebb lehet keménynek mutatkozni Moszkvával szemben, mintsem tovább vinni a Vlagyimir Putyinnal keresett közeledést. Ez a logika azonban az American Conservative szerint nem a béke, hanem az eszkaláció irányába mutat.
A lap úgy fogalmaz, hogy új kommunikációs hadjárat indult annak bizonyítására, hogy Ukrajna oldalán ismét fordulhat a hadiszerencse. Ennek középpontjában a drónháború kiszélesítése áll.
Kijev az elmúlt hónapokban látványosan fokozta az orosz energetikai infrastruktúra, finomítók, közlekedési útvonalak és utánpótlási vonalak elleni támadásokat. Az American Conservative szerint ezek a műveletek valóban okoztak zavarokat: a Krímben súlyos üzemanyaghiány alakult ki, és Oroszország több térségében is ellátási problémákról érkeztek hírek.
A lap azonban hozzáteszi: mindez eddig nem állította meg az orosz előrenyomulást Kelet-Ukrajnában. A fronton továbbra is nyomás alatt vannak az ukrán állások, Kosztyantyinivka környékén pedig az orosz hadsereg újabb előretörésekről beszél. Vagyis a mélységi dróncsapások látványosak, politikailag jól kommunikálhatók, de stratégiai áttörést egyelőre nem hoztak.
A Financial Times helyszíni beszámolói ugyanakkor azt mutatják, hogy a háború hatása Moszkvában is egyre kézzelfoghatóbbá vált. A lap szerint a tavasz óta megszaporodtak az ukrán dróntámadások az orosz főváros térségében, lakosok pincékbe, mélygarázsokba és folyosókra húzódtak, miközben találatok érték Moszkva legnagyobb olajfinomítóját is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 18-án úgy fogalmazott: ha Ukrajna ég, akkor Moszkva is égni fog.
Zelenszkij mondata jól jelzi, hogy Kijev immár nyíltan a háború orosz hátországba vitelével próbál nyomást gyakorolni a Kremlre. A kérdés az, hogy ez közelebb visz-e a békéhez, vagy újabb veszélyes spirált indít el.
A Financial Times egy másik cikke szerint maga Vlagyimir Putyin is elismerte, hogy az ukrán dróncsapások „problémákat” okoznak az orosz infrastruktúrában. Az orosz elnök üzemanyaghiányról beszélt, igaz, azt állította, hogy a helyzet nem kritikus, és Moszkva importtal, javításokkal, illetve a légvédelem megerősítésével kezeli a gondokat.
Kijev közben nemcsak Moszkva környékét, hanem a Krím félszigetet és az orosz utánpótlási útvonalakat is célba vette. Zelenszkij egy negyvennapos befolyásolási műveletről beszélt, amelynek célja szerinte az, hogy Oroszországot a háború befejezésére kényszerítsék. A Financial Times szerint az ukrán fejlesztésű hosszú hatótávolságú drónok mellett amerikai hírszerzési segítség is szerepet játszhatott az orosz légvédelem megkerülésében.
Az American Conservative szerint azonban épp ez az irány hozza el a legveszélyesebb pontot Ukrajna számára. A mostani ukrán drónkampány célja az is, hogy kisiklassák a Trump és Putyin között korábban körvonalazódó alaszkai megállapodást. Az amerikai lap kiemeli, hogy négy évvel ezelőtt az isztambuli tárgyalásokon már közel került egymáshoz Moszkva és Kijev, ám a megállapodás végül nyugati nyomásra lekerült a napirendről. Hasonlóan járt a minszki folyamat is, amelyet a Biden-korszakban gyakorlatilag parkoló pályára tettek.
Az amerikai lap rámutat, minden elszalasztott béketerv után eddig csak egyre rosszabb feltételek maradtak Ukrajna számára. A háború ára nőtt, a mozgástér szűkült, a nyugati döntéshozók pedig ahogy most is, mindig egy újabb fegyvertechnológiai áttöréstől várják a fordulatot.
Ez a gondolat különösen súlyos annak fényében, hogy Oroszország jóval ellenállóbb kihívás, mint Irán. Moszkva nukleáris nagyhatalom, jelentős gazdasági kapacitással és olyan katonai arzenállal, amely közvetlen nyugati konfliktus esetén beláthatatlan következményekkel járna. A Nyugat mégis ugyanazt a logikát követi, mint Afganisztánban, Irakban vagy legutóbb Irán esetében: óriási összegeket éget el egy olyan konfliktusban, amely nem hoz több biztonságot, viszont elmélyíti a pusztítást – írja a lap.
A Financial Times által idézett orosz szakértők szerint a Moszkvát ért ukrán dróntámadások egyelőre nem rendítik meg Putyin hatalmát. Sőt, egyes elemzők szerint a támadások egyszerre keményítik meg a háborúellenesek és a háborúpárti héják álláspontját is. Utóbbiak hangja egyre erősödik: még súlyosabb válaszcsapásokat, sőt akár nukleáris fellépést is követelnek.
Így miközben az ukrán drónhadjárat kétségtelenül sebezhető pontokat tár fel Oroszországban, az eszkaláció politikai haszna erősen kérdéses. A nyugati nyilvánosságban jól mutatnak a lángoló finomítókról készült felvételek, és a háború fáradó támogatóinak is azt üzenik, hogy Kijev még képes meglepetést okozni. De ha mindez nem állítja meg az orosz hadsereget, és nem nyit utat egy kedvezőbb béke felé, akkor könnyen csak a konfliktus újabb, veszélyesebb szakaszát készíti elő.
