Váratlan fordulatot hozhat a Tisza Párt által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás: Pokol Béla volt alkotmánybíró szerint a jogszabály végleges szövege olyan átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely miatt még a jelenlegi Alkotmánybíróság dönthet a Fidesz által megtámadott 16., sőt akár a 17. alaptörvény-módosítás sorsáról is. Az egykori alkotmánybíró szerint az augusztus 1-je helyett szeptember 1-jére halasztott személyi változások miatt az AB csaknem eredeti összetételben bírálhatja el az indítványokat, ugyanakkor kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a testület a tiszás szándékkal ellentétesen döntene.
A parlament tiszás többsége a minap szavazta meg az alaptörvény 17. módosítását, amellyel Magyar Péterék a jogállami intézményeket erőből igazítják a politikai érdekeikhez. A módosításban szerepel egyebek mellett az államfő eltávolítása és az Alkotmánybíróság (AB) összetételének átalakítása a 70 éves korhatár újbóli bevezetésével. Azonban Pokol Béla egykori alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet új Facebook-bejegyzésében, hogy a dokumentum szövegezéséből adódóan váratlan lehetőség mutatkozik az ellenzék számára. Ugyanis az eredeti, július 4-én benyújtott 17. Alaptörvény-módosítás átmeneti rendelkezése szerint azoknak az alkotmánybíróknak a megbízatása, akik az új szabályok alapján már nem tölthették volna be a tisztséget - elsősorban a 70 éves életkori korlát miatt - 2026. augusztus 1-jén szűnt volna meg. Ám a végül elfogadott verzióban már az szerepel, hogy az eltávolított alkotmánybíróknak, köztük az AB-elnöknek nem augusztus 1-jén kell távoznia, hanem csak szeptember 1-jén.
Nem várt lehetőség
Amint Pokol Béla rámutatott, mindennek egyik fontos következménye, hogy szeptember 1. előtt már döntenie kell az AB-nak a Fidesz 52 képviselője által megtámadott 16. Alaptörvény-módosítás esetleges semmisségéről, és a testület majdnem eredeti összetétele dönt még erről. Ha pedig a vezető ellenzéki párt frakciója ugyanígy megtámadja a 17. módosítást, akkor arról is. Az egykori alkotmánybíró a fenntartásait is kifejezte azzal kapcsolatban, hogy az AB ellent mondana a tiszások szándékának:
„ki bízik még a megalapozottnak tűnő információk szerint paktumbírákkal súlyosan terhelt AB-testületben?!”.
Azért „majdnem eredeti összetétel”, mert egyetlen személyi változás viszont történik az Alkotmánybíróság összetételében szeptember előtt. – Az országgyűlési képviselők újraválaszthatósága 12 éves korlátjának alkalmazhatósága máris hatályba lép a hivatalban levő országgyűlési képviselőkön kívül mindenkire. Így Hende Csaba alkotmánybíróra is, aki ezzel azonnal elveszíti e bírói posztját – fejtette ki Pokol Béla. Vele együtt – folytatta - öt alkotmánybírót választhat majd szeptemberben a tiszás kétharmad, de valójában hatot, mert Czine Ágnes bíróasszony november 1-jén lejáró posztjára is megválaszthatják már ugyanekkor az utódot.
Ez azt jelenti, hogy a tiszás kétharmad a 15 fős Alkotmánybíróság csaknem felét lecserélheti, a közeljövőben 6 új bíró választásával.
Mint megírtuk, július 18-án Sulyok Tamás aláírta az alaptörvény 17. módosítását, tehát a köztársasági elnök megbízatása július 18-án vasárnap megszűnik, az államfő jogait Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Sulyok Tamás ugyanakkor úgy értékelte a helyzetet, hogy az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.
(MNO)
