Európában is egyedülálló, hogy tisztán politikai indokkal távolítsanak el egy hivatalban lévő államfőt – erre figyelmeztet Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosítása „félreérthetetlenül személyre szabott” módon teszi lehetővé az elmozdítást.
Az alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét – írta közleményében Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alaptörvény tizenhetedik módosításának benyújtásával összefüggésben.
Mint írta, „alkotmányos szerepéből fakadóan a köztársasági elnök – a három hatalmi ágon, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmon kívül működő, – önálló, politikai felelősséget nem viselő hatalmi tényező a fékek és ellensúlyok rendszerében, aki – mint ilyen – nem cselekedhet a kormány vagy más hatalmi ágak helyett”. Szerinte Európában is egyedülálló helyzet, hogy tisztán politikai indokra hivatkozva eltávolítsák a hivatalában lévő köztársasági elnököt, amit az alaptörvény-módosítás záró rendelkezései közé illesztenek, „félreérthetetlenül személyre szabott módon”.
A köztársasági elnök alkotmányos szerepe betöltésének fontos biztosítéka, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely jogosult az államfőt a hivatalától megfosztani, és erre kizárólag konkrét okokból, az Alaptörvény vagy a törvények szándékos megsértése vagy bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor.
– fogalmaz Sulyok Tamás, aki emlékeztet, a köztársasági elnököket 1990 óta a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés választotta meg.
„Mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött”
Közleményében azt írja, a köztársasági elnöki intézmény „mindeddig stabil alkotmányos keretek között működött”. Szerinte az Alaptörvény tizenhetedik módosítása törést hoz ebben a rendben.
Az ezt követően hivatalba lépő államfő egy alkotmányosan megválasztott, de a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként, az őt eltávolító hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként kerül tisztségébe
– írja, hozzátéve, hogy ennek az eljárásnak a legalizálásával a mindenkori köztársasági elnök egyúttal „az őt megválasztó politikai többség foglyává is válik, hiszen ettől fogva bármikor elmozdítható tisztségéből, ha a hivatalban maradása a továbbiakban nem felel meg az uralkodó politikai hatalmi céloknak”.
Nemcsak a köztársasági elnöki intézmény sérül azonban, hanem valamennyi független hatalmi ág, amennyiben a tizenhetedik alaptörvény-módosítás arra teremt precedenst, hogy bármikor bármely független szerv vezetője, tagja egyedi döntéssel elmozdítható, illetve az országgyűlési képviselők esetében az újraválaszthatóságuk kizárható. Ez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz, a jogállamiság helyreállítása helyett önkényhez vezet. Az alkotmányos szabályok nyílt átlépésére nem épülhet alkotmányos demokrácia
– jelentette ki Sulyok Tamás. A köztársasági elnök megjegyzi: bár a kormánypárt különleges felhatalmazásra hivatkozik, sem a párt mögött álló vitathatatlan demokratikus felhatalmazás, sem bármely demokratikus felhatalmazás sem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek, alapvető jogok sérelmére.
Veszélyben a rendszerváltás vívmányai
Sulyok Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezet elfogadásának lehetőségével veszélybe kerül a rendszerváltás vívmányain és az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokrácia. A közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldását jelentheti az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele, ez ugyanis garanciát jelenthet az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére – tette hozzá.
A köztársasági elnök végül arra kéri a közbeszéd alakításában, a politikai véleményformálásban meghatározó szerepet vállaló személyeket és szervezeteket, hogy megszólalásaik, állásfoglalásaik során annak a felelősségnek a tudatában járjanak el, hogy nyilatkozataikkal, véleményükkel egy egész társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről való gondolkodásmódját befolyásolják és alakítják.
Magyarország egy olyan történelmi pillanatban van, amikor hosszú időre eldőlhet, hogy hazánk sorsa milyen irányba fordul, és miként alakítjuk közös jövőnket. Ebben a történelmi pillanatban visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha a demokratikus jogállami értékek melletti kiállást elmulasztják azok, akiknek erre lehetőségük volna
– fogalmaz az államfő. Szerinte a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség olyan értékek, amelyek tekintetében mindenkor a legmagasabb szintre való törekvés mindannyiunk feladata, és ezt a felelősséget a múltbéli – vélt vagy valós – negatív tapasztalatok nemhogy nem csökkenthetik, hanem éppen a legmesszebbmenőkig fel kell, hogy erősítsék.
