A magyarok közel fele egyáltalán nem engedne szegényebb országbeli bevándorlókat Magyarországra, további 40 százalék csak kevés bevándorlót engedne be – olvasható a Republikon Intézet elemzésében, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.
A Republikon nemzetközi kutatásokra alapozva mutatja be, hogyan vélekednek a magyarok a bevándorlásról, és hol tart a migránsintegrációs politika tíz évvel a migrációs krízis kezdete után.
Az elemzésben az áll, hogy Magyarországon az elmúlt 15 évben lényegében alig változott a bevándorlás megítélése.
"Az ország lakossága konzisztensen elutasító volt a bevándorlással szemben, gyakorlatilag Európa legkirekesztőbb országa vagyunk 25 éve
– emelték ki.
Megjegyezték, az European Social Survey (ESS) adataiból látható, hogy 2015 és 2017 között volt egy minimális, pár százalékpontos növekedés a bevándorlók elutasítottságában, de az évtizedes tendencia nem változott. Hozzátették, hogy korábban 2001-ből és 2005-ből vannak olyan adatok, amelyek szerint lényegesen alacsonyabb volt a bevándorlás abszolút elutasítottsága, 2002-ben 25, 2005-ben 35 százalék választotta az „egyet se” opciót.
„Azt kell mondanunk, az Orbán-rendszer bevándorlás-ellenessége a magyar társadalomban már erősen jelen lévő hajlamon profitált, amikor kellett, felerősítette azt, és amennyiben a Magyar-kormány is bevándorlás-ellenes álláspontot fog képviselni, amit talán előre jelez a menekülttábor-ügy napirendre tűzése, azzal politikai értelemben racionálisan cselekednek, és a társadalom relatív többségének álláspontját képviselik, amelyben a xenofóbia nemzetközi összehasonlításban kimagasló” – fogalmaztak az elemzésben.
Kiemelték, hogy az integrációs politika hiánya és a társadalom, valamint a politika – általuk xenofóbiának nevezett vonása – egymást erősítő jelenségek; a Migráns Integrációs Szakpolitika Index (MIPEX) szerint 2025-ben Magyarország az integrációs politika minőségében hátulról a hatodik helyen áll a tagországok között. Különösen az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az állampolgársághoz, az állampolgári jogokhoz való hozzáférés tekintetében teljesítünk nagyon rosszul – írták.
A Republikon Intézet elemzése szerint a kiugró magyar xenofóbiát nem indokolja a kitettség mértéke, hiszen sem felvevő-, sem határországként nem ér minket akkora terhelés, mint a nálunk „idegenbarátabb” országokat.
Az intézet le is vonja a felmérésből sajátos konklúzióját:
„Az idegengyűlölet, úgy tűnik, nem a Fidesz találmánya"
– áll az elemzésben.
(MNO)
