Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke visszautasította Gajdos László miniszter kijelentéseit, amelyek szerinte bizonyíték nélkül sugalltak jogsértést korábbi legfőbb ügyészi munkájával kapcsolatban.
Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke közleményben reagált Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter korábbi kijelentéseire, amelyek szerinte alkalmasak arra, hogy a közvéleményben téves kép alakuljon ki korábbi legfőbb ügyészi tevékenységéről.
Polt Péter azt írta, a miniszter „egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg”, mégis kész tényként utalt arra, hogy egy újonnan létrejövő állami szerv előtt felelősségre kell majd vonni.
Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése – fogalmazott Polt Péter.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint különösen súlyos, hogy a kijelentések olyan hivatal várható eljárására utaltak, amelynek feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése. Véleménye szerint ezzel azt a látszatot keltették, mintha legfőbb ügyészi működése során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak támogatásával összefüggő magatartást tanúsított volna.
Egyetlen cselekményt, vagyoni előnyt vagy bizonyítékot sem jelölt meg azonban, amely ezt alátámasztaná – írta.
Hozzátette:
ha a miniszternek konkrét és ellenőrizhető adatai vannak bármilyen jogsértésről, akkor azokat a hatáskörrel rendelkező hatóság elé kell tárnia, ellenkező esetben kijelentései szerinte „bizonyíték nélküli megbélyegzésnek és a bűnösség politikai megelőlegezésének” minősülnek.
Polt Péter hangsúlyozta, hogy a politikai vélemények és a büntetőjogi felelősség kérdése nem keverhető össze. Mint írta, közéleti vita tárgya lehet egy politikai értékítélet, ugyanakkor a büntetőjogi felelősség megállapításához konkrét tényekre, bizonyítékokra és szabályszerű eljárásra van szükség.
Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság dönt
– jelentette ki.
Az Alkotmánybíróság elnöke visszautasította azt az állítást is, hogy alkotmánybíróvá választásával „menekítették” volna egy másik tisztségbe. Közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy legfőbb ügyészként is országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illette meg.
„A mentelmi jog egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget” – írta, hozzátéve, hogy ez csupán eljárási garancia, amely nem zárja ki a felelősségre vonást, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
Polt Péter kitért arra is, hogy aggályosnak tartja az Alaptörvény azon módosítását, amely szerinte azonnali hatállyal érinti a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokat. Véleménye szerint ez sérti a mandátumok stabilitását, az alkotmánybírói függetlenséget és a hatalommegosztás elvét.
Ez azt a látszatot kelti, hogy megbízatásom megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követheti – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez szerinte az uniós jogban ismert „chilling effect”, vagyis visszatartó hatás problémáját veti fel.
