Közzétette a Sándor-palota azt a megkeresést, amelyet a köztársasági elnök 2026. május 29-én küldött a Velencei Bizottságnak.
A beadvány a Velencei Bizottság gyakorlatára hivatkozva kifejti, hogy az államfő hivatali idejének és eltávolítási szabályainak stabilitása a hatalommegosztás garanciája, az Alkotmánybíróság kizárása a döntésből sérti ezt az elvet, és a miniszterelnök azon kijelentése, hogy az elnök alkotmányos jogköreivel (például: normakontroll kezdeményezésével) „lassíthatja” az uniós forrásokhoz kapcsolódó jogalkotást, arra utal, hogy a valódi cél éppen az elnöki ellensúly felszámolása.
A második, június 23-i beadvány már az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét bírálja, amely záró rendelkezésként kimondaná a hivatalban lévő elnök megbízatásának megszűnését.
Az államfő szerint ez személyre szabott jogalkotás, amely megkerüli az alkotmányos felelősségre vonási eljárást és az Alkotmánybíróság hatáskörét, visszamenőleg politikai elszámoltathatóságot vezet be, sérti a jogbiztonságot és a hivatali idő kitöltéséhez fűződő jogos várakozást, valamint aláássa a hatalommegosztást azzal, hogy az elnököt kiszolgáltatja a mindenkori kormánytöbbségnek.
A beadvány szerint a miniszterelnöki nyilatkozatok egyértelműen bizonyítják, hogy a módosítás célja konkrétan a hivatalban lévő elnök eltávolítása, ami – mivel az elnök hallgatását bizonyos politikai kérdésekben szintén felrótták neki – a véleménynyilvánítás szabadságát is sérti.
Mindkét beadvány azt kéri a Velencei Bizottságtól, állapítsa meg, hogy egy ilyen, politikai indokokra épülő, személyre szabott alkotmánymódosítás összeegyeztethetetlen a jogállamiság, a hatalommegosztás és az alapvető jogok nemzetközi standardjaival.
