Kedden az ügyészség nyomozói a Fidesz teljes kommunikációs infrastruktúráját érintő intézkedést hajtottak végre. ifj. Lomnici Zoltán szerint az ellenzéki párt kommunikációs rendszerének és teljes adatbázisának a lefoglalása rendkívül sok kérdést vet fel. Egyebek mellett alkotmányos és nemzetbiztonsági aggályok is felmerülnek.
Közölte: a Tisza Párt terve, hogy a Fideszt és vele az önkénnyel szembeni ellenállást politikai eszközökkel felszámolja, kudarcot vallott. Ezért a Tisza Párt most a Fidesz jogi ellehetetlenítésére tesz kísérletet.
A Fidesz sem a politikai, sem a jogi fenyegetésnek nem enged, nem hátrál, és kiáll a Tisza Párt erőszakos önkényével szemben
– írta közleményében Havasi Bertalan.
Később a Blikk írta meg, hogy a nyomozók a Magyar Telekom VIII. kerületi, Asztalos Sándor utcai adatközpontjában tartottak házkutatást, ahol a párt szervereit is üzemeltetik. A portál szerint a fideszes e-mail-címek nem használhatók, és a fidesz.hu honlap is elérhetetlenné vált. Az ügyben lapunk megkeresésére Bodó Marianna, a Bács-Kiskun vármegyei főügyészség szóvivője azt írta, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Nemzeti Kulturális Alappal összefüggésben folytat nyomozást.
Súlyos aggályok merülnek fel
Ifj. Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek úgy értékelt, hogy a Fidesz kommunikációs rendszerének és teljes adatbázisának a lefoglalása rendkívül sok kérdést vet fel. Véleménye szerint a lépés jogi, alkotmányos és nemzetbiztonsági szempontból egyaránt aggályos, hogy egy parlamenti párt teljes informatikai infrastruktúrájának ilyen széles körű, operatív működését ellehetetlenítő lefoglalása mennyiben felel meg az arányosság és a szükségesség követelményeinek.
Az alkotmányjogász tudatta, hogy a törvény egyértelműen rögzíti az arányosság és a szubszidiaritás elvét: alapvető jogot korlátozni csak akkor lehet, ha az elérni kívánt cél kisebb korlátozással járó más eljárási cselekmény útján nem biztosítható.
Felmerül a kérdés, hogy egy évtizedes, nagy tagságú parlamenti párt esetében miért nem lehetett volna enyhébb eszközökkel – például részleges másolatokkal vagy felügyelt megőrzéssel – biztosítani a nyomozati érdekeket anélkül, hogy a legnagyobb magyar ellenzéki párt legitim politikai tevékenysége gyakorlatilag lehetetlenné váljon
– vélekedett a szakértő.
Kiemelte azt is, hogy az alaptörvény védi a magánéletet, a kommunikációt és a személyes adatokat, garantálja az egyesülési szabadságot, valamint rögzíti a politikai pártok alkotmányos szerepét a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Az alkotmánybíróság gyakorlata pedig adatmegőrzési, titkos információgyűjtési és magánszféra-ügyekben következetesen szigorú arányossági tesztet alkalmaz.
Ebben a fényben különösen indokolt a kérdés: mennyiben egyeztethető össze egy parlamenti ellenzéki párt egész infrastrukturális hátterének kiiktatása a demokratikus pluralizmus alkotmányos védelmével, különösen akkor, ha az intézkedés közvetlenül a hatalomváltás után következik be?
– fogalmazott ifj. Lomnici.
Számos kockázata van a lefoglalásoknak
Az alkotmányjogász kitért a nemzetbiztonsági dimenzióra is, amit különösen érzékenynek nevezett, majd megjegyezte, hogy a Fidesz 2010 és 2026 között kormányzó pártként szoros intézményes kapcsolatot tartott fenn az állami szervekkel. Meglátása szerint az informatikai rendszerek nagy valószínűséggel érintettek vagy tartalmaztak minősített adatokat, külpolitikai és védelmi információkat, valamint titkosszolgálati koordinációt.
Az új politikai vezetés alatt álló hatóságok által végrehajtott hirtelen, teljes körű lefoglalás számos kockázatot vet fel: az információszivárgás, a szelektív kiszivárogtatás vagy a folyamatban lévő érzékeny adatáramlások megszakadásának lehetőségét. Magyarország NATO- és EU-tagsága miatt ezek a kérdések nem pusztán belpolitikai jellegűek
– rögzítette a szakértő.
Meglátása, hogy uniós és nemzetközi jogi szinten ugyancsak komoly kérdések merülnek fel. Ugyanis az EU Alapjogi Chartája, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az EU Bíróságának releváns gyakorlata egyértelműen hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző hatóságok adat-hozzáférésének arányosnak és célzottnak kell lennie.
A Velencei Bizottság politikai pártokra vonatkozó irányelvei pedig kiemelik a pártok szabad működésének jelentőségét a demokratikus rend szempontjából. Ifj. Lomnici szerint felmerül, hogy az ilyen mértékű beavatkozás mennyiben lehet összhangban ezekkel a garanciákkal, és milyen hatással lehet a magyar jogrendszer megítélésére uniós és nemzetközi szinten.
(MNO)
