Ezt akarja az Európai Bizottság. Orbán elmondta a kampányban többször, előre: ha nemzeti kormány helyett brüsszeli kormány alakul, akkor óriási megszorítások lesznek. Olyan brutális megszorítások, amikre a nemzeti kormány a magyarok érdekében nemet mondott.
Rohamtempóban látott neki az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai végrehajtásának Magyar Péter és a Tisza-kormány, még azelőtt, hogy hivatalosan elfogadták volna azt - összegez a Súlypont oldal a Facebook oldalán.
A dokumentum szerint az új kormánynak összességében mintegy 3500 milliárd forintos megszorító csomagot kell bevezetnie, nem számolva a dokumentumban felmerülő egyéb feladatok költségeit. Az uniós ajánlás szerint többek között a rezsicsökkentést, a 14. havi nyugdíjat, az anyák adómentességét és a családi adókedvezményeket kell megszüntetni, de javasol olyan megszorításokat is, amelyeket már bejelentett az új kormány. Ilyen a vállalatok kedvezményes hiteleinek felszámolása, a kamatstop megszüntetése és a védett üzemanyagár megszüntetése. Jellemző, hogy az uniós ajánlás engedélyezi ugyan a hitelfelvételt, de csak abban az esetben, ha Magyar Péterék az összeget katonai beruházásokra költik.
A nemrég elfogadott országspecifikus ajánlások egyértelműen megszorításokat írnak elő a költségvetés részére, miközben a dokumentum a védelmi kiadások növelését írja elő.
Utóbbi ugyan rugalmasságot enged a maastrichti kritériumot jelentő GDP 3 százalékát jelentő költségvetési hiányhoz képest, de az ajánlás sarokszámai ezzel együtt is a teljes nemzeti össztermék 1,7-1,9 százalékát jelentő kiadáscsökkentést várnak el Magyar Péter kormányától.
Egyszerűbben fogalmazva: Brüsszel engedi, hogy az uniós szabályokban előírtnál nagyobb mértékben adósodjon el az államháztartás, de csak abban az esetben, ha a többletkiadások (amelyek nem haladhatják meg a GDP 1,5 százalékát) védelmi beszerzéseket finanszíroznak.
Magyarországnak a jelenlegi pálya szerint ezzel a 1,5 százalékos toleranciasávval számolva is 1,9 százalékot kell faragnia Brüsszel szerint a költségvetési hiányból, amelyet az alábbi lépésekkel tehet meg:
● csökkentheti vagy átütemezheti a kiadásokat;
● növelheti az adóbevételeket;
● átalakíthatja a támogatásokat;
● megszüntethet egyes adókedvezményeket.
E lépések megtételéhez pedig konkrét ajánlásokat is megfogalmazott Brüsszel, amelyeket júniusban személyesen Magyar Péter hagyott jóvá kritika nélkül az első, részvételével tartott uniós csúcson, június 18-án.
Összeszedtük, hogy melyek azok a megszorítások, amelyeket a miniszterelnök jóváhagyott.
Ahogy várható volt, az országspecifikus ajánlások alapján áll össze egy jelentős megszorító csomag - Brüsszel kifejezetten azt írja elő, hogy Magyarország fokozatosan szüntesse meg:
● az ársapkákat;
● a kamatstopot
● valamint az ezekkel egyenértékű állami ár- és kamatbeavatkozásokat.
A dokumentum szerint ezek torzítják a piacokat és akadályozzák a monetáris politika megfelelő működését.
Az indokolás név szerint felhozza:
● a lakossági jelzáloghitelek 2021. októberi szinten befagyasztott kamatait;
● a széles körben alkalmazott támogatott lakossági és vállalati hiteleket;
● az élelmiszerekre és iparcikkekre alkalmazott árréskorlátozásokat;
● a 2026 márciusában bevezetett üzemanyagár-korlátozást.
Hogy az új kormány mennyire komolyan veszi a június 18-án jóváhagyott ajánlásokat, azzal kapcsolatban árulkodó, hogy Kapitány István még aznap, vagyis az országspecifikus ajánlások politikai megállapodásának napján bejelentette, hogy a kormány a bankközi kamatszinthez köti, és ezzel érdemben megszünteti a kedvezményes, 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitelt. Egészen arcpirító módon a miniszter “kormányzati rendszerhibára” való hivatkozással indokolta az intézkedést, holott - mint azt fent írtuk - a kedvezményes vállalati hitelezés megszüntetése kifejezetten Brüsszel kérése volt.
Magyar Péter és Kapitány István pedig haladéktalanul, a követelés megfogalmazódásának napján gyakorlatba is ültette az uniós kérést.
Beszédes, hogy az idei országspecifikus ajánlások júniusi 3-i nyilvánosságra kerülését követően az abban szereplő főbb megszorító intézkedések többi pontjának bevezetését is sorra jelentette be a Tisza-kormány.
Alig több mint egy héttel a dokumentum nyilvánosságra kerülését követően a kabinet bejelentette az ajánlásban szintén szereplő lakossági kamatstop megszüntetését, amelynek értelmében idén szeptembertől már a lakossági hitelezés is teljesen piaci, azaz az eddiginél magasabb kamatkörnyezetben folytatódik. A döntés mintegy 217 ezer hitelszerződést érint, amelynek kamatait a 2021. októberi szinten rögzítették. Ez akkor óriási, 14 százalékpontos kamatkönnyítést jelentett az érintetteknek, 2026 júniusában pedig konstrukciótól függően 3,5-4 százalékos kedvezményt jelentett az ügyfeleknek. Egy hétköznapi példával élve, aki 10 millió forint lakáshitelt vett fel kamatsoppal 20 évre, annak havi 24 ezer forinttal fog növekedni a törlesztőrészlete szeptembertől. Ez éves szinten 288 ezer forint többletkiadást jelent az érintett háztartásnak.
Hasonló a helyzet a védett üzemanyagárak megszüntetését illetően, amelyet szintén elvárnak az országspecifikus ajánlások, és amelynek megszüntetését a javaslat tartalmát nyilvánvalóan előzetesen ismerő Magyar Péter már az ajánlások elfogadásának napját megelőzően, június 17-én bejelentette.
Mindezek ismeretében aligha túlzó felvetés, hogy hamarosan búcsút inthetünk az árrésstopok rendszerének is.
A lakosság terhei növekedhetnek, a multiké nem
Különösen érdekes a szektorális különadók ügye, amelyeket két nagy tárgykörben, a 2008-2010-es nagy pénzügyi válság, illetve az orosz-ukrán háború nyomán fellépő gazdasági nehézségek miatt vezettek be. E különadók lényege, hogy a magas profitrátával működő nagyvállalatokat (jellemzően bankok, biztosítók és energiaszolgáltatók) a kormány nagyobb teherviselésére kötelezi. Többek között ebből a többletbevételből finanszírozta az Orbán-kormány a rezsicsökkentés fenntartását biztosító rezsivédelmi alapot.
Ez értelemszerűen döntő többségében külföldi, multinacionális cégek profitját érintette negatívan, amelyet Brüsszel versenytorzítónak ítélt meg az elmúlt években, és az idei országajánlásban is. Ennek megfelelően a végleges ajánlás kifejezetten felszólítja Magyarországot az adórendszer egyszerűsítésére, ezen belül a meghatározott ágazatokra kivetett „torzító” adók fokozatos megszüntetésére. Emellett az adórendszer méltányosságának növelését is előírja.
Adóemelés többkulcsos adórendszerrel?
Szintén visszatérő elem az egykulcsos adórendszer kritikája a dokumentumban. Az ajánlás szerint igazságtalan, hogy az alacsony keresetűek effektív adóterhei (a leírható adókedvezmények jövedelmi megoszlási sajátosságai miatt) magasabbak, mint a közepes és magas jövedelműeké. Ennek korrigálását javasolja az iránymutatás, ami a fenti költségvetési adottságok miatt aligha értelmezhető az alacsony jövedelműek adócsökkentésére tett javaslatként. Ellenkezőleg, a közepes és magas jövedelmek magasabb effektív adókulcsa melletti állásfoglalásnak tekinthető. Erre azonban nemcsak a többkulcsos adórendszer, hanem a különböző kedvezmények és mentességek eltörlése is alkalmas lehet.
Az adómentességek eltörlését javasolja az EU
Mint azt jeleztük, a Tisza-kormány már a brüsszeli ajánlások elfogadását megelőzően elkezdte az egyes pontok végrehajtását. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy egyfajta gazdaságpolitikai kiskönyvként funkcionálnak az idei szemeszter ajánlásai. Amennyiben ez így van, az az adókedvezmények és mentességek végét jelenti.
Mint az fent jeleztük, az országspecifikus ajánlások központi és elsődleges megállapítása, hogy Magyarországnak csökkentenie kell a költségvetési hiányát. Ezt azonban úgy kell tennie, hogy párhuzamosan a bevételeit is csökkenti a különadók megszüntetésével.
Ebben az ellentmondásos helyzetben különösen érdekes megállapítás, hogy a Bizottság szerint a 2026-os költségvetési hiány növekedésében fontos szerepet játszik:
● az anyák szja-mentességének további kiterjesztése;
● a családi adókedvezmény emelése;
● a 14. havi nyugdíj;
● a lakástámogatások;
● és a rezsicsökkentés.
Vagyis ha a Tisza Párt teljesíteni akarja a kritériumokat, azt négy lépcsőben teheti meg:
● teljesíti az elsődleges ajánlásokat (árstopok, kamatsop, támogatott lakossági és vállalati hitelek valamint védett üzemanyagár megszüntetése), amely feltétel gyakorlatilag már jórészt teljesült,
● megszünteti a szektorális különadókat,
● a megszűnő szektorális különadók jelentette bevételkiesésből következő hiányt további, a költségvetést terhelő intézkedések megszüntetésével (a dokumentum által nevesítve: 14. havi nyugdíj, családi adókedvezmények, édesanyák szja-mentessége, lakástámogatások) korrigálhatja,
● és végül leválik az orosz energiahordozókról, ezzel felszámolja a rezsicsökkentést.
A fenti mechanizmust azért kénytelen végigvinni a Tisza Párt, mert bár az ajánlások végrehajtása nem kötelező, és uniós forrás sem jár értük, nem teljesítésük később akadálya lehet a további forráslehívásoknak.
Az Európai Bizottság ugyanis a következő években rendszeresen értékelni fogja az ajánlások végrehajtását. Az országspecifikus ajánlások a következő uniós programok, támogatási tervek és gazdaságpolitikai értékelések kialakításánál is hivatkozási alapként szolgálnak.
A mostani dokumentum maga is kimondja, hogy:
● a helyreállítási terveknek a korábbi országspecifikus ajánlásokban azonosított problémákra kellett válaszolniuk;
● a kohéziós programok kialakításánál figyelembe kellett venni az ajánlásokat;
● a helyreállítási alap lezárása után is fenn kell tartani az ezek alapján végrehajtott reformokat.
Tehát bár maguk az ajánlások nem kötelező erejűek, a helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférés feltételét képezi azoknak végrehajtása. Más szóval, ha a fenti mechanizmust nem hajtja végre a Tisza-kormány, úgy bukhatja azoknak az uniós forrásoknak egy részét, amelynek hazahozatalát Magyar Péter már többször be is jelentette.
A rezsicsökkentésnek és az orosz gáznak is vége
A fent említett megfelelőségi vizsgálatoknak egyik tárgya az orosz energiahordozókról való leválás is, amely Magyarország földrajzi adottságai okán önmagában is a rezsicsökkentési rendszer összeomlását idézné elő. Amennyiben azonban ez mégsem történne meg, Brüsszel biztosra megy: külön kérik a rezsicsökkentés megszüntetését.
Először is, a dokumentum kifejezetten felszólítja Magyarországot, hogy gyorsítsa fel az energiaellátás diverzifikációját, és fokozatosan szüntesse meg az orosz forrásoktól való függőségét.
A Bizottság adatai szerint 2025-ben:
● a magyar importolaj több mint 90 százaléka;
● az importált földgáz 74 százaléka Oroszországból származott.
Az orosz fosszilisenergia-import értéke a GDP körülbelül 2,1 százalékát tette ki. A földgáz esetén a dokumentum nehezményezi, hogy a Bizottság számítása szerint a 2025-ben kötött alternatív hosszú távú szerződések teljes felfutásuk után is csak a magyar éves gázfogyasztás hozzávetőleg 12 százalékát fedeznék. Ez azt jelenti, hogy a teljes leváláshoz további beszerzésekre, regionális vezeték- és LNG-kapacitásokra, illetve a magyar gázfogyasztás érdemi csökkentésére is szükség lenne.
Vagyis az orosz gázról való leválást három lépcsőben képzeli el Brüsszel:
● A nyugati (drágább) beszállítóktól történő magasabb megrendelési volumen,
● a gázfogyasztás (lakossági) csökkentése,
● infrastrukturális beruházások.
A javaslatcsomag két szempontból is érdekes: amennyiben a magasabb beszerzési árú nyugati szállítási útvonalakat választja Magyarország, az vagy a költségvetés terheit növeli, vagy a rezsicsökkentés megszüntetésével jár, amely lakossági árnövekedést jelent. Bármelyik is igaz a két alternatíva közül, az alternatív infrastruktúra kiépítése mindenképp az államháztartást terheli. Vagyis az orosz energiahordozókról való leválás ellentétes az ajánlás fő gondolatával, a költségvetési hiány csökkentésével. Ez legfeljebb további megszorításokkal lehetne ellensúlyozható.
Hasonló a helyzet az orosz olajat illetően. A Bizottság álláspontja szerint a technikai alternatíva az Adria kőolajvezeték, amely a horvátországi omišalji tengeri terminál felől kapcsolódik Magyarországhoz. Az országjelentés arra hivatkozik, hogy amikor 2026. január 27. és április 23. között megszakadt a szállítás a Barátság vezetéken, Magyarország teljes kőolajigényét nem orosz olajjal, hanem az Adria vezetéken keresztül fedezték, a Bizottság értékelése szerint az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül.
A Bizottság ebből arra következtet, hogy a leválás műszakilag lehetséges, de további intézkedésekre lehet szükség:
● az Adria vezeték kapacitásának és üzembiztonságának biztosítására;
● a horvát tranzit- és szállítási feltételek rendezésére;
● a százhalombattai finomító olyan átalakítására, hogy nagyobb arányban tudjon nem orosz kőolajat feldolgozni;
● több tengeri és közel-keleti beszállító bevonására;
● megfelelő stratégiai készletek fenntartására.
Tehát a Bizottság szerint:
● további infrastruktúra beruházásra kell költenie a magyar államnak;
● hogy drágább forrásból szerezzen be kőolajat;
● amely árnövekmény miatt a MOL-nál nem rendelkezik adó formájában elvonható extraprofit, amely a költségvetést táplálja;
● mindezt úgy, hogy a Bizottság a kiadások csökkentését is elvárja.
A fentiekből világosan következne a rezsicsökkentés megszüntetése, ezt explicit módon a szemeszter is leírja.
Az ajánlás ugyanis konkrét lépéseket vár a fosszilisenergia-támogatások megszüntetésére is, az indokolása név szerint fosszilis támogatásként sorolja fel:
● a magyar rezsicsökkentési programot;
● a földgázt használó távhő kedvezményes áfáját;
● a mezőgazdasági dízel jövedékiadó-visszatérítését.
A gyakorlatban tehát minden háztartás piaci áron kapná a villanyt és a gázt, amely egy olyan háztartás esetében, amely éppen a rezsicsökkentett ár felső határának megfelelő mennyiséget fogyaszt mindkét energiahordozóból (tehát egy átlagos fogyasztású háztartás- a szerk.), havi 100 ezer forinttal fizetne többet. Összegszerűen egy átlagos fogyasztású háztartás költsége a jelenlegi fix 22 248 forintról havi 122 289 forintra ugrana meg. A távhőszolgáltatást igénylők ennél is nagyobb arányú áremelkedést tapasztalhatnak a távhő kedvezményes áfájának megszüntetésével.
A gázolaj jövedékiadó-visszatérítésének megszüntetése pedig jelentős élelmiszerár-inflációt jelentene, mivel a mezőgazdasági termények előállítása és a szállítási költségek is növekednének.
Ezzel azonban a fent említett 1,9+2 százalékos költségcsökkentési tervet még nem tudná le Magyarország, a Bizottság adatai szerint ugyanis a 2030 előtti megszüntetési tervvel nem rendelkező, környezetileg káros fosszilis támogatások 2024-ben a magyar GDP 0,7 százalékát tették ki. Vagyis a rezsicsökkentés megszüntetése csak a szükséges megszorítások egyik felének a harmadát tenné ki.
Mindez azt jelenti, hogy ha a kormány teljesíteni kívánja a brüsszeli ajánlásokat - márpedig az eddigi ütem alapján eminensen a Bizottság kedvében jár Magyar Péter - akkor az ajánlásban megfogalmazott további, fent részletezett megszorításokat is kénytelen lesz átvinni. Az ebből következő jelentős elszegényedés, az abból következő adókiesés pedig a jól ismert adósságspirál-pályát vázolja fel hosszabb távon.
(Súlypont)
