Szinte teljesen leállt a tengeri hajóforgalom a Hormuzi-szorosban, miután ismét kiéleződött a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. A világ egyik legfontosabb energia-szállítási útvonalának akadozása komoly aggodalmakat kelt a nemzetközi piacokon, hiszen a térségen keresztül naponta hatalmas mennyiségű kőolaj és földgáz halad át.
A Lloyd’s List Intelligence tengeri elemzőcég adatai szerint kedd óta gyakorlatilag megszűnt a nagyobb hajók követhető áthaladása a szoroson. Az Omán partjai mellett húzódó hajózási útvonalon a nyilvánosan érzékelhető forgalom szinte teljesen eltűnt.
Az elemzők szerint július 7. óta egyetlen, 10 ezer tonnánál nagyobb hajó sem haladt át a déli útvonalon úgy, hogy közben bekapcsolva maradt volna az automatikus azonosító rendszere. Bár néhány hajó vélhetően jelzés nélkül átkelt a térségen, a forgalom drasztikusan visszaesett. A Windward tengeri hírszerzési platform szerint szerdán mindössze öt hajót észleltek a szorosban, miközben hétfőn még 45 áthaladást regisztráltak.
Kulcsfontosságú energiafolyosó került veszélybe
A Hormuzi-szoros a világ egyik legkritikusabb tengeri útvonala: a konfliktus kiéleződése előtt naponta mintegy 130 hajó haladt át rajta. A térség jelentősége óriási, hiszen a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb kapuja.
A helyzetet tovább súlyosbítják az újabb katonai összecsapások. Jelentések szerint Irán déli részén több robbanás történt azt követően, hogy az amerikai erők kedden és szerdán iráni célpontokat támadtak. Washington ugyanakkor tagadta, hogy köze lenne a legutóbbi támadásokhoz.
Iráni források szerint Teherán válaszlépéseket hajtott végre amerikai érdekeltségek és katonai létesítmények ellen több térségbeli országban, köztük Bahreinben, Kuvaitban, Katarban, Jordániában és Irakban. Az Egyesült Államok korábban azzal indokolta műveleteit, hogy több hajót is támadás ért a Hormuzi-szoros térségében.
Az olajpiac egyelőre nem pánikol, de nő a kockázat
A feszültség ellenére az olajárak pénteken viszonylag stabilan alakultak. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 76 dollár körül mozgott, ami csak kis eltérést mutatott a korábbi napi záróértékhez képest.
A piac egyelőre bízik abban, hogy a konfliktus nem eszkalálódik tovább, ugyanakkor az elemzők szerint a tartós bizonytalanság komoly áremelkedési kockázatot jelenthet.
Bart Melek, a TD Securities árupiaci stratégája szerint a jelenlegi árstabilitás azt mutatja, hogy a befektetők még nem számítanak hosszú távú ellátási válságra. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha a készletek tovább csökkennek, a Brent ára a nyár folyamán akár 10–15 dollárral is emelkedhet.
 |
| A Hormuzi-szoros mérete, Magyarországhoz viszonyítva |
Nem az olaj, hanem az üzemanyagpiac lehet a legnagyobb vesztes
A szakértők szerint jelenleg különösen a finomított termékek, főként a dízel ára kerülhet nyomás alá. June Goh, a Sparta Commodities elemzője úgy látja, hogy a közel-keleti finomítók kiesése, valamint az orosz finomítókat érő ukrán támadások együttesen szűkítik a kínálatot.
Ez azt jelentheti, hogy miközben a nyersolaj ára egyelőre nem szállt el, az üzemanyagárak gyorsabban reagálhatnak a bizonytalanságra.
A tőzsdék egyelőre nyugodtak maradtak
A geopolitikai feszültségek ellenére a világ részvénypiacai pénteken erősödést mutattak. Az amerikai S&P 500 index emelkedése után az ázsiai tőzsdék is pozitív tartományban nyitottak: a tokiói Nikkei, a szöuli Kospi és a hongkongi Hang Seng egyaránt növekedést könyvelhetett el.
A Hormuzi-szoros helyzete azonban továbbra is komoly figyelmet kap a piacokon, hiszen egy elhúzódó válság esetén az energiaellátás biztonsága és a világgazdaság stabilitása is újabb kihívásokkal nézhet szembe.
