Ez így sem veszélyezteti a magyar ellátásbiztonságot – erre Kapitány
István gazdasági és energetikai miniszter hívta fel a figyelmet a Mi
Hazánk parlamenti frakcióvezetőjének szavaira reagálva.
Kapitány István közösségi oldalán megjelent bejegyzésében elismerte: valóban lehet Ukrajna esetében az áram kapcsán 40 százalék körüli arányról beszélni, csakhogy ez a Mi Hazánk frakcióvezetőjének felszólalásától eltérően nem a teljes ukrán villamosenergia felhasználásból a magyar import által adott részt jelenti, hanem a teljes ukrán importstruktúrán belüli részt.
A gazdasági és energetikai miniszter szerint a magyar ellátásbiztonság szempontjából nem jelent gondot az ukrán áramexport, mert általában a többletből adunk. Érdemes azt is hozzátenni: az országok villamosenergia-rendszereinek összekapcsoltsága révén van, hogy elszámolási értelemben tőlünk nyugatabbra jövő irányból jövő energia továbbítása történik.
„Magyarország tehát az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig Ukrajna teljes felhasználásának 40 százalékát. Ez nem ugyanaz” - fogalmaz bejegyzéséban a miniszter. Kapitány István kitér rá, hogy Ukrajna a háborús károk miatt ma kevesebb áramot fogyaszt, mint 2022 előtt, de az ellátásának döntő részét továbbra is saját maga biztosítja.
A miniszter azt írja, hogy a Magyarországról oda irányuló áram nagy része jellemzően olyan időszakban megy ki, amikor itthon éppen többlet keletkezik, például a napelemek csúcstermelése idején.
Emellett szerinte azt is érdemes megjegyezni, hogy az Ukrajnába menő villamos energia egy jelentős része nem is magyar termelés, hanem külföldről Magyarországra behozott áram.
Fontos azt is látni, hogy ez nem veszélyezteti a magyar fogyasztók ellátását. A villamosenergia-kereskedelem kétirányú: tavaly például több áram érkezett Ukrajnából Magyarországra, mint amennyit Magyarországról Ukrajnába vittünk ki - fogalmaz Kapitány István, aki szerint félrevezető egy importarányból teljes fogyasztásra vonatkozó következtetést levonni.
