Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez – közölte pénteken az uniós testület.
A mai bizottsági döntés húsz nappal azután lép életbe, hogy kihirdették az EU hivatalos lapjában. A magyar hatóságoknak három jelöltet kell megnevezniük, akik közül a tagállami miniszterek Tanácsa jelöli Magyarország képviselőjét az Európai Ügyészségben, akiről egy “független” bizottság fog dönteni.
A magyar hatóságoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük, hogy az Európai Ügyészség teljesen működőképes legyen Magyarországon, így biztosítaniuk kell a megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat.
Magyar Péter miniszterelnök május végén személyesen adta be a kérelmet az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. Ekkor állapodtak meg arról is, hogyan tudnak 16,4 miliárd euró befagyasztott forrást felszabadítani, de a feltételeknek hivatalosan nem része a csatlakozás az uniós vádhatósághoz.
Magyarország a 27 tagállamból a 25. csatlakozó. (A másik eddigi kimaradó, Írország belügyminisztere, Jim O'Callaghan épp néhány napja erősítette meg, hogy várhatóan 2027-re végeznek a jogszabállyal, amellyel részt vehetnek benne.)
Magyar Péter a csatlakozási kérelem beadása után közvetlenül úgy látta, hogy az Európai Ügyészség már 2027 elején megkezdheti a működését Magyarországon. Laura Codruța Kövesi európai főügyész májusban arról beszélt, hogy magyarországi jelenlét esetén az EPPO önálló irodát nyitna, élén egy európai ügyésszel, aki a magyar és az uniós politikától is független.
A tényleges nyomozásokat a meghatározott feltételek alapján kiválasztott Magyarországon aktív ügyészek végeznék a magyar jog alapján, együttműködve a hazai rendőrséggel és hatóságokkal.
Az uniós szabályozás szerint az Európai Ügyészség hatásköre elvben 2017-ig nyúlik vissza, vagyis elvben az eddig az évig elkövetett, uniós pénzeket érintő bűncselekmények is vizsgálhatók lennének.
