Kifejtette: az egészségügy megújítása hosszú, következetes munka, egyes intézkedések hatása már néhány hónap alatt érezhetővé válhat, más változásokhoz évekre lesz szükség.
Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy jobb, biztonságosabb és emberibb legyen a betegek ellátása.
„Őszintén beszélünk a helyzetről, a szakmát bevonjuk a döntésekbe, a problémákat nem rejtjük el, a betegek és hozzátartozók hangját” meghallgatjuk – jelentette ki. Hozzátette: az egészségügyi dolgozókat megvédik, a közpénzek felhasználását pedig mérhető eredményekhez kötik.
Kifejtette: egy olyan rendszert örököltek, amelyben „túl sok beteg vár, túl sokáig”, orvosok, ápolók és szakdolgozók tízezrei hiányoznak, a kórházakban pedig évtizedes műszaki, pénzügyi, szervezeti és bizalmi adósság halmozódott fel. Hiányoznak a kiszámítható betegutak, sok helyen leromlott az infrastruktúra, és az egészségügyi dolgozók nem kapták meg a szükséges megbecsülést és szakmai önállóságot – sorolta.
Közölte: ezért a helyzetért a felelősség azt a politikát terheli, amely „az őszinte szembenézés helyett a problémák eltakarását, a szakmai párbeszéd helyett a parancsuralmat, az autonómia helyett pedig a rendészeti logikát választotta”.
A tárcavezető kiemelte: ezzel szemben az új egészségpolitika alapja az őszinteség, a transzparencia, a szakmaiság, az értékalapúság és a valódi betegközpontúság.
Az intézkedések között említette, hogy leszerelték a kórházak bejáratánál működő beléptető kamerákat, továbbá visszaadják az intézmények vezetőinek és szakembereinek a felelős önállóságot. Az új korszaknak intézményi keretet is adtak: öt államtitkársággal megkezdte működését az önálló egészségügyi minisztérium – mutatott rá.
Kitért rá: évente legalább 500 milliárd forint többletforrást adnak az egészségügynek, ez „befektetés a magyar emberek életébe, egészségébe, munkaképességébe és biztonságába”.
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy a kormány elindította a kórházi hűtésrekonstrukciós programot, szeptember elsejétől nullára csökkentik a vényköteles gyógyszerek áfáját, és megalakították a Semmelweis rendet, amelynek középpontjában a kórházi fertőzések visszaszorítása áll.
Azt is mondta: zéró toleranciára van szükség a betegbántalmazással és a személyzet elleni erőszakkal szemben is. Folyamatban van az új szakdolgozói bértábla kialakítása is, visszaadják a Magyar Orvosi Kamara autonómiáját, az orvosokat, a szakdolgozókat, a gyógyszerészeket, kamarákat és a szakmai szervezeteket partnerként vonják be döntésekbe – mondta Hegedűs Zsolt.
Hegedűs Zsolt szerint a Tisza-kormány szifiliszjárványt örökölt.
A Tisza 40-50 forinttal, a Fidesz 40-50 százalékkal csökkentette a gyógyszerárakat
Rétvári Bence (KDNP) sok sikert kívánva a miniszternek és egyetértett azzal, hogy az egészségügy nemzeti ügy, és fontos, hogy minden kormányzat sikeres legyen ezen a területen.
Az ellenzéki politikus szólt a Fidesz-KDNP-kormány intézkedéseiről. Közölte, amikor átvették a kormányzást az Európai Unió öt országot sorolt Magyarország mögé az állampolgáraik egészségben eltöltött éveinek számát nézve, egy évtizeddel később pedig már 16-ot. Hozzátette, az előző kormány idején csökkent a csecsemőhalandóság is.
A gyógyszerek általános forgalmi adójának csökkentése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza az általa ígérteknek csak a töredékét hajtja végre, míg az előző kormány alatt nagyon jelentős gyógyszerárcsökkentés volt a legtöbbször vásárolt gyógyszerek esetében.
A Tisza 40-50 forinttal, a Fidesz–KDNP 40-50 százalékkal csökkentette a gyógyszerköltséget
– hangoztatta.
Rétvári Bence több adatot is ismertetett: úgy vették át az országot, hogy 1198 milliárd forintot fordítottak egészségügyre, úgy adták át, hogy 3919 milliárd forint volt erre a célra. Amikor átvették az országot 33 ezer orvos volt, amikor átadták 43 ezer volt az országban – közölte, kiemelve, hogy nőtt a háziorvosi praxisok bevétele és ma már 2,2 millió forint az orvosi átlagfizetés.
Deák Dániel is reagált a raccsolós Máris szomszéd kijelentésére
„Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli” – egyebek mellett ezzel érvelt az egészségügyi miniszter a parlamentben, hogy a kormány miért csak a vényköteles gyógyszerek áfáját törli el, és miért nem minden gyógyszerét, ahogyan azt a kampányban ígérték.
Az ellenzék azért kéri számon a kormányt, mert Magyar Péter korábban 0 százalékos gyógyszeráfát ígért, a most elfogadott intézkedés azonban kizárólag a receptköteles gyógyszerekre vonatkozik.
A döntés ráadásul inkább szimbolikus, mint érdemi segítség. A legtöbb vényköteles gyógyszernél ugyanis a betegek csak a térítési díjat fizetik, így az áfa eltörléséből származó megtakarítás döntő része nem náluk, hanem a NEAK-nál (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél) jelentkezik az alacsonyabb gyógyszertámogatási kiadások révén.
A gyakorlatban ez a legtöbb háztartás számára legfeljebb néhány száz forintos havi megtakarítást jelenthet, miközben a kampányban ennél jóval szélesebb körű könnyítést ígértek.
(Demokrata)
