Egy-másfél hét múlva kiderül, ki lesz az utódja.
Az alaptörvény mostani módosításával olyasmi történik Magyarországon, amit nem lehet szó nélkül hagyni, ez egy cezúra, egy teljesen új világ, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell – indokolta a Gulyás Gergely, a Fidesz távozó frakcióvezetője a lemondását az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az ellenzéki politikus a hétfő délután rögzített műsorban kiemelte, lemondási szándékáról pénteken tájékoztatta Orbán Viktor korábbi miniszterelnököt, aki tudomásul vette a döntését.
Gulyás Gergely az új frakcióvezető megválasztásáról közölte, az egy viszonylag rövid, 1-1,5 hetes folyamat lesz. A konkrét személyt nem árulta el többszöri kérdésre sem, annyit mondott, hogy az illető jelenleg is Fidesz-frakció tagja. Úgy fogalmazott: a frakciónak elmondta, hogy ki az, akit utódként elképzel, így ilyen szempontból „ez egy rendezett átadás”. Hozzátette: aki frakcióvezető lesz, jobban fogja csinálni, mint ahogy ő csinálta.
A lemondásának okairól szólva megerősítette: egy olyan alkotmánymódosítást fogad el az Országgyűlés, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell. Miután olyan többségük nincs vagy olyan arányban nincsenek jelen a parlamentben, hogy ezt meg tudnák akadályozni, ezért maradtak távol, és a lemondása is ilyen szempontból figyelmeztetés és tiltakozás, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amiket eddig még senki.
Mit tartalmaz a 17. alaptörvény-módosítás?
- Korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumának a hosszát: 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátban határozzák meg a hivatali időt;
- A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése;
- Függetlenebb Alkotmánybíróság, 70 éves életkori határ bevezetése
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása;
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása;
- Kevesebb sarkalatos törvény;
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása;
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése;
- A közpénz védelmének erősítése;
- A vármegyék visszanevezése megyékre;
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata;
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, egységes rendészeti igazgatás.
(MNO)
