Kedden sürgősséggel kezdi tárgyalni az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között kimondja, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn arra tett javaslatot, hogy sürgősségi tárgyalásban, már kedden kezdjék meg az általános vitát az Alaptörvény 17. módosításáról. A részletes vita lefolytatásához és a zárószavazáshoz azonban rendkívüli ülés összehívására lesz szükség – feltehetően a jövő hétre.
Az eljárás végén kétharmados többséggel kell elfogadni az Alaptörvény 17. módosítását. Az elfogadott módosítást az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja. Ezután jön Sulyok Tamás köztársasági elnök dilemmája:
- Az elfogadott Alaptörvény-módosítást a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
- Az elfogadott Alaptörvény-módosítást eljárásjogi aggályainak megjelölésével aláírás előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak.
Alaptörvény-módosításkor nem áll rendelkezésére a rendes törvényekre vonatkozó politikai vétó, amikor is megteheti, ha az elfogadott törvénnyel vagy valamely rendelkezésével nem ért egyet, aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldi a parlamentnek. A másik két lehetőség is csak kevés mozgásteret ad számára. Az első esetben saját maga írja alá megbízatásának megszűnését. A második út szinte járhatatlan.
Két ok miatt:
- Az Alaptörvény-módosítás alkotmánybírósági kontrollja szűk körű, nem terjedhet ki tartalmi felülvizsgálatra. Ilyen eljárás csak akkor lehetséges, ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy a módosítás megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg. Vagyis nem vizsgálhatja, hogy a módosítás „jó” vagy „rossz”, igazságos vagy sem, összhangban áll-e az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Az alkotmánybírák vizsgálata kizárólag arra terjedhet ki, hogy az elfogadása során betartották-e az Alaptörvényben előírt eljárási szabályokat (például megvolt-e a minősített többség, érvényesültek-e a kötelező eljárási szabályok stb.)
- Nincs fogadókészség az Alkotmánybíróság részéről. Amikor Sulyok Tamás az Alaptörvény absztrakt értelmezését kérte a testülettől, mert a közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan Alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak, hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be.
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével megüresedik az államfői tisztség. Az Alaptörvény rendelkezései szerint
a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Ebben az esetben a házelnök országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Ez a szabályozás azt jelenti, hogy
az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon Forsthoffer Ágnes – egészen az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig – gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit.
Az Országgyűlés elnöki feladatait a parlament által kijelölt alelnök, feltehetően a három tiszás alelnök (Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián és Rák Richárd ) valamelyike veszi át.
A Tisza Párt nyilvánosan még nem nyilatkozott arról, hogy kit szeretnének jelölni az államfői tisztségre.
Az egyik lehetséges jelöltről Schiffer András ügyvéd beszélt. A volt politikus abból indult ki, hogy Rost Andrea, aki közvetlenül Magyar Péter után, a Tisza Párt országos listájának második helyén szerepelt, a választások után nem lett kormánytag, nem jelölték házelnöknek, de még egy bizottsági elnökséget sem bíztak rá a parlamentben.
Ezt közben mosolyogva tűri, ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt
– vélekedett Schiffer András, akinek a találgatását eddig tiszás körökben sem cáfolták.
Lakossági kezdeményezésekben, online petíciókban felmerült Polgár Juditnak, minden idők legeredményesebb női sakkozójának jelöltsége is. A nemzetközi sakknagymester július 3-án találkozott Magyar Péterrel az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének függetlenség napi fogadásán. Polgár Judit egy játszmát is játszott a kormányfővel.
Szintén szóba került az elmúlt hetekben Fortshoffer Ágnes házelnök esetleges államfői jelölése. Viszont Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese éppen arról beszélt az Indexnek hétfőn, hogy most biztosan nem lesz Forshoffer Ágnesből köztársasági elnök, és aligha ő lesz a Tisza jelöltje az államfői pozícióra.
(index)
