Az elmúlt napokban felkavarta az állóvizet Németországban a kormány
jelentős átalakítása. Két új minisztert neveztek ki, Carsten Linnemannt
egészségügyi, Steffen Bilgert pedig közlekedési miniszternek. A CDU-n
belülről azonban több kritika is érkezett Patrick Schnieder korábbi
közlekedési miniszter menesztése miatt. Az új frakcióvezető személye is
több kérdést vetett fel egyes körökben, de ő végül nagy támogatást
kapott.
Thorsten Freit a CDU/CSU parlamenti képviselői a szavazatok 91,9 százalékával választották meg egy rendkívüli ülésen frakcióvezetőnek. Frei Jens Spahn helyére lép, aki – ahogy arról lapunk is beszámolt – a béranyasági botrányt követően lemondott. Frei eredménye sokak várakozását felülmúlta. Elődje, Spahn tavasszal 86,5 százalékot ért el, míg Friedrich Merz jelenlegi kancellár, parlamenti frakcióvezetőként, csak egyszer kapott nagyobb bizalmat, 2025-ben 98 százalékot szerzett – írta a Bild német lap.
Frei megválasztása előtt pletykák keringtek arról, hogy – mint a kancellár közeli bizalmasát – bűnbakként állíthatja be egy csoport a CDU-n belül, mindenekelőtt a kirúgott Patrick Schnieder közlekedési miniszterrel szembeni kemény bánásmód miatt.
Patrick Schneidert Merz a szabadsága alatt hívta fel azzal, hogy meneszti miniszteri pozíciójából.
A kancellár lépését azonnal többen elítélték a párton belülről is, Schneider testvére, Gordon Schneider, Rajna-vidék-Pfalz kormányfője és a CDU teljes rajna-vidék-pfalzi parlamenti csoportja azonnal lemondta a Merzcel tervezett találkozót.
A kancellár számos kritikát kapott, ízléstelennek, tiszteletlennek nevezték a döntés közlése után.
Frei frakcióvezetővé választását úgy tekintették, mint egy próbatételt arra vonatkozóan, hogyan alakulnak a dolgok Merz és a CDU számára a félresikerült átalakítás után, de végül a CDU/CSU parlamenti képviselőinek többsége kiállt mellette, és nem büntették őt Merz lépése miatt – írta a Bild német lap.
Az elmúlt hónapokban egyébként egyre több hír érkezett a CDU-n belüli jelentős feszültségekről. A csalódott konzervatív pártbázis küzd azzal, amit az előző koalíciós kormány kulcsfontosságú politikai területeinek folytatásának tekintenek, a migrációs politikától az éghajlat- és európai politikáig. Ehhez járulnak a gyenge közvélemény-kutatási eredmények és a növekvő aggodalom az AfD folyamatos erősödése miatt.
(Magyar Nemzet)
