Az Országgyűlés keddi ülésén megszavazta az „ügynökaktákként” emlegetett iratok szélesebb nyilvánosságát.
A parlament 188 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el a javaslatot.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén a Tisza-kormány közzé tervezi tenni az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatait.
A tervek szerint a titkosszolgálatok kötelesek lesznek átvizsgálni a náluk lévő összes iratot, és dönteni a minősítés fenntartásáról, a nyilvánosság elé nem kerülő dokumentumokat pedig egy civil szakértőket is magában foglaló bizottság vizsgálja felül. Az iratok egy része 2026. október 22-én válna kutathatóvá az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában.
Első lépésben a hálózati személyek beszervezési adatait tartalmazó hatos kartonok és a mágnesszalagok tartalma válik nyilvánossá, amelyre 1990 januárjában az operatív, hálózati és kémelhárítási nyilvántartásokat másolták át. Ezt követően kerülnek nyilvánosságra a hálózatokkal kapcsolatba kerülők névsorai, beszervezési aktái és az értékelő dokumentumok, amelyekből az is kiderül, kikről és kiktől gyűjtöttek információt.
A jogellenesen magántulajdonban lévő iratokat átadási kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.
Az iratok mégsem válnak teljes egészükben nyilvánossá: a személyi azonosítókat kitakarják, és nem jelennek meg az egészségi állapotra, szexuális életre vagy kóros szenvedélyekre vonatkozó különösen érzékeny adatok sem, mivel a megfigyelt személyek az egykori rendszer áldozatainak számítanak, akiknek személyiségi jogait védeni kell.
A Fidesz, a Mi Hazánk Mozgalom, valamint a KDNP is támogatólag állt a javaslathoz.
