Az ülés az Alaptörvény 17. módosításának vitájával folytatódott. Magyar Péter szombaton bejelentette, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
Görög Márta igazságügyi miniszter a vitában kijelentette: az Alaptörvény 17. módosítása a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében fontos lépés, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a magyar köztársaságnak hamarosan új alkotmánya legyen, amely tükrözi majd a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat.
A miniszter úgy látja, az alkotmányos intézmények jelentős része nem gyakorolta a tényleges hatásköreit, más esetekben pedig túllépett a működésük az eredeti alkotmányos rendeltetésükön. A módosítással megszilárdítanák a független, alkotmányos intézmények Alaptörvényben rögzített garanciáit.
Görög Márta a képviselői mandátumkorlát mellett azzal érvelt, hogy új tapasztalatok és nézőpontok, új szempontok az alkotmány erejénél fogva képesek legyenek érvényesülni, biztosított legyen a magyar emberek számára a tényleges képviseleti megújulás, hiszen az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. A plurális demokrácia érvényesülése érdekében biztosítani kell a különböző szempontok megjelenítését és a tényleges részvételt.
A miniszter szerint
a korlátozás nem a passzív választójog korlátozása, „hanem épp annak kiterjesztése. Egyesek nem indulhatnak tizenkét év után, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz ténylegesen, a gyakorlatban.” Görög Márta úgy vélekedett, hogy a „becsontosodott struktúrák megbontása” csak pozitív diszkriminációs intézkedéssel lehetséges.
Görög Márta az államfő elmozdítását is az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének tartja: a cél olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezhesse a nemzet egységét és őrködhessen az államszervezet demokratikus működése felett. A mandátum megszüntetése a népakarat kifejezése. Az államfő ideiglenesen az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb öt évig töltheti be tisztségét.
A Tisza Párt részéről Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton érvelt a javaslat mellett többek között úgy fogalmazva, hogy „a Fidesz megalapította és működtette a neofeudalizmus rendszerét. Orbán Viktor volt a szultán, a NER-lovagok a pasái. Az Alaptörvény módosításának meghatározó eleme a neofeudális rendszer leváltását szolgálja.”
Gulyás Gergely szerint olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amilyenre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa. Az előző tizenhat évet különbözőképpen ítéljük meg, de 1990 óta mindig a magyar nép dönthetett arról, hogy kiket akar az Országgyűlésbe választani, kit akar kormányon látni, kit akar ellenzékben látni. 1990 óta demokratikus körülmények vannak Magyarországon, a jogszabályok a demokrácia követelményeinek megfeleltek.
Lehet vitatkozni, hogy melyik inkább és melyik kevésbé, de olyan, amit benyújtottak, a kommunista diktatúrában volt utoljára.
A Fidesz frakcióvezetője elismerte, a javaslatnak vannak olyan részei, amelyek önmagukban üdvözlendők is lehetnek, például tűri a vitát az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek korlátozása.
Gulyás Gergely óriási hibának tartja a termőföldek értékesítésére vonatkozó kétharmados védelem megszüntetését. A politikus úgy látja, azzal, hogy minimális többséggel átírható lesz a szabály, könnyen lehetővé válhat a külföldiek földszerzése. „Ha nincs ilyen szándékuk, tekintsenek el ettől” – kérte a volt miniszter, aki az Alkotmánybíróság „lefejezésével” is vádolta a Tiszát az életkori korlát miatt.
A miniszter a képviselői cikluskorlátozásról hangsúlyozta:
Miniszterasszony, ha a választások előtt egy egyetemi feleletnél meghallgatja, amit elmondott, fejvesztve rohan ki a teremből. Azt mondani, hogy a passzív választójog durva és visszamenőleges hatályú korlátozása a választójog kiterjesztése, ne haragudjon, de ez egy diktatúra cinizmusa.
Gulyás Gergely elfogadja, ha a Tisza-többség nem jogász végzettségű tagjai kellően utálják a régi kormányt, de „ez jogászhoz méltatlan és elfogadhatatlan. Az ilyen nyílt valótlanság állítása tényleg egy diktatúrának a cinizmusát idézi fel. Semmilyen nemzetközi szabálynak nem felel meg ez a korlátozás, a demokratikus versenyt torzítja. Értem, hogy örülnek, ha nem látnak minket a parlamentben, de addig van demokrácia Magyarországon, amíg ezt nem önök döntik el, hanem a választópolgárok.”
A politikus azt is leszögezte, hogy neki semmilyen személyes fájdalmat nem okoz ez az ügy, de egy „cinikus diktatúrát” idéz a Tisza működése.
A javaslat mélypontja a köztársasági elnöki tisztség érdemi felszámolása. Ezt követően aligha lehet arról beszélni, hogy a köztársasági elnöknek méltósága van
– folytatta Gulyás Gergely, jelezve, nincs jelentősége annak, hogy a Tisza szerint Sulyok Tamás milyen politikai hibákat követett el, mert nincs politikai felelőssége a köztársasági elnöknek.
Ha pedig Sulyok Tamás bármilyen törvénysértést elkövetett volna, akkor megfosztási eljárást indíthatna a Tisza, de nem így tesz.
„Az előterjesztés tárgyalásra alkalmatlan, a Fidesz módosító javaslatokat nem is fog benyújtani, semmilyen formában asszisztálni ehhez nem tudunk. A gyülekezési jog lehetőségével fogunk élni, amikor csütörtökön délután a Sándor-palotánál tüntetünk. Ez nem sérelme a jogállamnak, hanem a vége” – zárta felszólalását Gulyás Gergely.
(index)
