Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a hivatali visszaélés miatt tett feljelentést, amelyet Havasi Bertalan, Orbán Viktor egykori sajtófőnöke és ifj. Tényi István nyújtott be Magyar Péter miniszterelnök ellen. A június 18-án kelt határozat szerint a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.
A volt helyettes államtitkár sérelmezte, hogy a Magyar Péter május közepén jogellenesen, rendőri erővel akarta őt kivezettetni a Dísz téri Karmelita kolostorból.
Az ügyészség azonban arra jutott, hogy a miniszterelnök kifogásolt közlése nem minősül olyan utasításnak, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.
A tetőteraszi szóváltás
A történet május 16-án indult, amikor Magyar Péter sajtónyilvános bejárást tartott a Karmelita kolostorban és a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében. A séta közben futott össze az ott dohányzó Havasi Bertalannal, akivel – a határozat szerint – politikai jellegű szóváltás alakult ki. A miniszterelnök közölte, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”.
A volt sajtófőnök ezt követően azt hallotta, hogy a kormányfő egy Facebookon közvetített élő adásban az épület egyik folyosóján így fogalmazott – idézi a feljelentést a határozat –, hogy van ott valaki a minisztériumból, egy „itteni biztonsági ember”, és mivel szerinte Havasi már nem ebben a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.
Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint a miniszterelnök ezzel jogellenes utasítást adott az épület őrzését ellátó Készenléti Rendőrség tagjainak az eltávolítására, ő pedig nem akarta megvárni, amíg a rendőrök „vonszolják ki” az épületből.
Aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.
Két feljelentés, egy tényállás
Havasi Bertalan május 18-án tett feljelentést az I. kerületi rendőrkapitányságon, ahonnan az ügy átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Ugyanezen a napon, lényegében azonos tényállás alapján ifj. Tényi István is feljelentést tett a kormányfő ellen. A főügyészség mindkét beadványt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek küldte tovább.
Mivel a feljelentett személy a miniszterelnök, az ügy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kiemelt bűncselekmények közé tartozott, így a nyomozó ügyészségnek a Btk. 305. § c) pontja szerinti hivatali visszaélés gyanúját kellett vizsgálnia.
„Kívánatos volna”
Az ügyészség indokolása szerint a hivatali visszaélés három elkövetési magatartása közül a feljelentők előadása alapján legfeljebb a hatáskör-túllépés jöhetett volna szóba. Ennek feltétele azonban, hogy a hivatalos személy olyan intézkedést tegyen, amelyet a rá vonatkozó jogszabályok szerint nem tehetne meg, erre nézve viszont a feljelentések konkrét adatot nem tartalmaztak.
A határozat szerint az „utasítás” fogalmilag kötelező jellegű, közvetlen végrehajtási kötelezettséget keletkeztető rendelkezést jelent. A kifogásolt közlés ezzel szemben kizárólag arra irányult, hogy kívánatos volna, ha más „biztonsági” személyek kérnék meg Havasit a távozásra, ez pedig az ügyészség szerint nyelvtani, logikai és tartalmi szempontból sem azonos azzal, mintha a miniszterelnök bűncselekménynek minősülő utasítást adott volna a rendőröknek. A felmentés körüli sérelem pedig munkajogi kérdés, amely egyetlen bűncselekmény tényállásszerűségére sem utal.
(Index)
