A Tisza már a választás előtt világossá tette, hogy kétharmados felhatalmazás birtokában el fogja távolítani az előző rezsim idejében megválasztott vezetőket.
„Ezt gondolom:
1. Sulyok Tamás az elmúlt két évben nem sok okot adott arra, hogy a nemzeti egységet megjelenítő elnököt lássunk benne. Személyét, teljesítményét nem könnyű védeni, az intézményt viszont fontos lenne - ha fontosnak tartjuk azokat az értékeket és feladatokat, amelyek miatt létezik.
2. A Fidesz hitelessége erősen kétséges a diktatúrázásban. Amikor az volt az érdekük, akkor kétharmados erővel, alkotmánymódosítással mozdították el a Legfelsőbb Bíróság hivatalban lévő elnökét – ez a precedens.
3. A Tisza már a választás előtt világossá tette, hogy kétharmados felhatalmazás birtokában el fogja távolítani az előző rezsim idejében megválasztott vezetőket. A szavazók ennek tudatában szavazhattak a pártra.
4. A hivatalban lévő, legitim parlamenti döntéssel megválasztott vezetők alkotmánymódosítással történő eltávolítása - még akkor is, ha megtehető - ellentétes az alkotmányosság szellemével. Az volt 2010 után és az most is.
5. Védhetőbb lenne a helyzet, ha az új elnököt új rendszerben, közvetlenül választaná meg az ország - ugyanakkor úgy tűnik, hogy az új kétharmados többség egyelőre nem ebben gondolkozik, hanem maga szavaz meg utódot Sulyok helyére.
6. A Tisza rendszerváltásnak, az ellenzék alkotmányos válságnak fogja keretezni a történteket. A Tiszának ez a vita most nem látszik kockázatosnak, de később átértékelődhetnek a mostani események.
7. A hosszabb távú értékelésben, értelmezésben kulcskérdés lehet, hogy ki lesz az új államfő. Sokféle szempontból lehet majd elemezni, de egynek különös jelentősége lesz: szimbolikus-támogató-veszélytelen elnököt választ az új többség (ez akkor is a Fidesz-modell, ha az új államfő népszerűbb lesz a Schmitt-Sulyok vonalnál), vagy olyat, aki akár az őt megválasztó új hatalommal szemben is fék, korlát lehet (Mádl-Sólyom vonal)" - írta közösségi oldalán Török Gábor.