Utolsó gondolatok az államfőt érintő egymondatos alkotmánymódosításról – ezzel a mondattal vezette fel újabb fejezetét Török Gábor politikai elemző a Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdításáról szóló vitának. Az elemző szerint határátlépés történik.
Mint ismert, Magyar Péter pár napja bejelentette, a Tisztítótűz művelet részeként, alkotmánymódosítással távolítanák el pozíciójából Sulyok Tamást. A miniszterelnök csütörtökön kommentelt a Facebookon a Telex-cikkére, amiben arról írtak, Török Gábor politikai elemző hogyan látja a Sulyok Tamás eltávolításáról szóló alkotmánymódosítást. Rovar úr egy Facebook-kommentben azt írta: „Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…”
Mint ismert, Török korábban azt írta, hogy szerinte az alkotmányozó többség azt jelenti, hogy a hatalom gyakorlója szinte bármit megtehet: a fegyver kint van az asztalon, „a hatalom gyakorlásának mércéje így az lesz, hogy mikor, mire és hogyan használja.”
A politikai elemző szerint akik megszavazzák ezt az alkotmánymódosítást,
„azok azt gondolják, hogy tényleg semmi nem köti, korlátozza őket, minősített többségükkel bármit megtehetnek.”
Török Gábor pénteki posztjában pontokba szedte az újabb gondolatait
Szerinte a politikában az eszközök nem mellékesek, valójában a célok és az eszközök együttesen mutatják meg a hatalomgyakorlás milyenségét. „Nem mellékes, hogy az ellenfelet betiltom vagy tisztességes versenyben legyőzöm, ahogy nem mellékes az sem, hogy az alkotmányosságot tiszteletben tartva vagy azt figyelmen kívül hagyva érem el a politikai céljaimat. A gordiuszi csomó kibogozása és átvágása sem ugyanazt jelenti.”
Majd arról írt, hogy a választók a cél elérése adtak felhatalmazást. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felhatalmazás korlátlan.
„Nyilván sokan nem helyeselnék azt sem, ha Magyar Péter felgyújtaná a Sándor-palotát, pedig a célt azzal is el lehetne érni.”
Szerinte egy versengő politikai rendszerben a politikai teljesítmény az, ha legitim politikai eszközökkel érem el a lemondásokat vagy az alkotmányosságnak megfelelő eljárásban válik üressé az államfői szék.
Az egymondatos jakobinus huszárvágás nem ebbe a körbe tartozik.
„Miután más alkotmányos korlátja jelenleg nincs a kétharmados hatalomnak, kizárólag a 141 kormánypárti képviselő belátásán múlik, hogy valóban erre az útra kívánnak-e lépni, hogy olyan precedenst teremtenek-e, amelyre sokáig emlékezni fog a magyar közélet.”
Gondolatait Sólyom László aszófői beszédének részletével zárja: „A biztonság legfontosabb eleme azonban az volt, hogy az alkotmány alapján kiépült egy alkotmányos kultúra. A kultúra, a kulturált viselkedés önuralmat jelent, íratlan közös szabályokhoz igazodást, a többiek megbecsülését. Mindenki érti, hogy mire gondolok, ha azt mondom: van, amit nem tesz meg az ember. Van, amit jóérzésű, rendes ember akkor sem tesz meg, ha a jog betűje szerint megtehetné.”
