A köztársasági elnök szerint eltávolítása nem pusztán személyes ügy, a magyar alkotmányos berendezkedés és a hatalmi ágak egyensúlyának védelmét veszélyezteti Magyar Péter.
Ellenáll minden olyan politikai törekvésnek, amely eltávolítását célozza, erről beszélt Sulyok Tamás a Politiconak. A köztársasági elnök szerint a kérdés nem pusztán személyes ügy, hanem a magyar alkotmányos berendezkedés és a hatalmi ágak egyensúlyának védelme, éppen ezért jogi eszközökhöz nyúlna, ha a parlamenti többség megpróbálná leváltani. Az államfő leszögezte, egyetlen parlamenti többség sem kaphat felhatalmazást arra, hogy figyelmen kívül hagyja a jogállamiságot és az európai értékeket.
Sulyok Tamás: Alkotmányos határok sérülhetnek a politikai átrendeződésben
A köztársasági elnök úgy vélekedett Magyar Péter és a Tisza Párt olyan intézkedésekre készülhet, amelyek a hatalom túlzott centralizálására törekednek, és a végrehajtó hatalom számára még erősebb kontrollt építene ki, mint az előző rendszerben.
A kialakult helyzetet alkotmányos válságként is lehet értelmezni, a kormányzati szándékok túlterjeszkednek a demokratikus kereteken
– mutatott rá.
A Tisza Párt szerint jogos felhatalmazást kaptak a radikális lépésekre
A Tisza Párt ezzel szemben arra hivatkozik, a kétharmados többséggel azt a felhatalmazást is megkapták, hogy az Orbán-korszakhoz kötődő intézményi struktúrákat átalakítsák. A párt egyik vezetője, Hajdu Márton szerint a korábbi rendszer kulcsszereplői nem léptek fel az Orbán-kormány alatt a hatalomkoncentrációval szemben, ezért nem tekinthetők független intézményi szereplőknek.
Ennek mentén pedig, a jelenlegi parlamenti többség alkotmányos eszközökkel – akár alaptörvény-módosítással – is élhetne a közjogi tisztségviselők leváltására.
Az áprilisi választások óta Sulyok Tamás folyamatos kereszttűzbe került, Magyar Péter minden alkalmat megragadott arra, hogy a köztársasági elnököt távozásra bírja. Miután Sulyok Tamás nem mondott le, Magyar Péter bejelentette: megkezdik a szükséges eljárásokat az államfő eltávolítása érdekében. A kormányfő szerint erre több alkotmányos lehetőség is rendelkezésre áll, ugyanakkor jelezte, hogy nem a megfosztási eljárást választanák, hanem az alaptörvény módosítását.
Sulyok Tamás viszont nem hagyta szó nélkül és az Alkotmánybíróság mellett, a Velencei Bizottság állásfoglalását kérte az ügyben, amelyet egyes szereplők már most alkotmányos válságként értékelnek. A köztársasági elnök egyes alkotmányos lépései – köztük az is, hogy végül nem akadályozta meg a lex Orbán bevezetését – további politikai vitákat generáltak.
A Politico szerint a magyar helyzet párhuzamba állítható a lengyel politikai átmenettel is, ahol az elnök és a kormány közötti konfliktus jelentősen lassította a reformokat.
Sulyok Tamás ugyanakkor a nyilatkozataiban tisztázta, továbbra sem érzelmi alapon politizál, és saját szerepét kizárólag alkotmányos keretek között értelmezi. Ugyanakkor világossá tette: amennyiben a kialakult helyzet eszkalálódik, az az ország nemzetközi megítélését és intézményi stabilitását is veszélyeztetheti.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az Alkotmánybíróság pénteki közleményében tudatta: a köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, a teljes ülés így nem határozatképes, ezért Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke levette az ügyet a napirendről, írta a magyarnemzet.hu.
