Alig néhány héttel a kormányalakítás után újabb jelentős alkotmánymódosítást fogadott el az Országgyűlés. A Tisza Párt szerint a cél a hatalom időbeli korlátozása, a Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a szabályozás több demokratikus és jogállami kérdést is felvet.
A Tisza Párt kétharmados parlamenti többsége hétfő este elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely legfeljebb nyolc évben vagy két ciklusban korlátozza a miniszterelnöki megbízatás időtartamát. A kormánypárt szerint ezzel eleget tett egyik legfontosabb választási vállalásának, amelynek lényege, hogy Magyarországon többé ne alakulhasson ki olyan hosszú kormányzati korszak, mint amilyen Orbán Viktor nevéhez kötődött.
A svájci Neue Zürcher Zeitung azonban már első értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás politikai és jogi szempontból is vitákat generálhat. A lap szerint ugyanis a szabály visszamenőleges hatállyal számolja be az 1990 óta eltöltött miniszterelnöki időszakokat, ami gyakorlatilag egyetlen politikust érint közvetlenül:
Orbán Viktort.
A cikk szerint emiatt nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a szabályozás valójában személyre szabott. Bár a Tisza azzal érvel, hogy a hatalomnak mulandónak kell lennie, a svájci lap szerint a módosítás elsődleges politikai következménye mégis az, hogy kizárja Orbánt egy esetleges jövőbeli miniszterelnöki visszatérés lehetőségéből.
Tisza Párt és a személyre szabott jogalkotás kérdése
A Neue Zürcher Zeitung egyik legerősebb kritikája arra vonatkozott, hogy a szabályozás úgynevezett ad personam, vagyis konkrét személyre szabott törvényalkotás benyomását kelti. A lap emlékeztetett arra, hogy a korábbi ellenzéki pártok rendszeresen azzal támadták a Fideszt, hogy egyes törvények szerintük konkrét szereplőkre szabottak, noha a kormányoldal rendre cáfolta őket.
Az NZZ szerint különösen érzékeny kérdés, hogy a módosítás nem a jövőre nézve állapít meg új szabályokat, hanem évtizedekre visszamenőleg alkalmazza azokat.
A svájci lap megfogalmazása szerint a reform nem egyszerűen új kereteket szab a jövőbeni miniszterelnököknek, hanem utólagosan alakítja át a politikai verseny feltételeit. A Fidesz-frakció hasonló érvekkel bírálta a módosítást, szerintük a módosítás sérti a demokratikus politikai verseny alapelveit, miközben személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg. A ellenzéki pártok úgy látják, hogy az alkotmánymódosítás olyan helyzetet teremt, amelyben a parlamenti többség utólag megváltoztatott szabályokkal zárhat ki egy jelentős politikai szereplőt a versenyből.
A svájci lap szerint a módosítás egy másik problémát is felvet. Magyarország parlamentáris rendszerben működik, ahol a választók nem közvetlenül a miniszterelnököt választják meg, hanem pártokra szavaznak. A kormányfőt végül az Országgyűlés választja meg.
Az NZZ szerint ezért kérdéses, hogy mennyire illeszkedik a rendszer logikájába egy olyan korlátozás, amely előre kizár bizonyos személyeket a miniszterelnöki tisztségből. A lap rámutatott arra is, hogy a hasonló európai parlamentáris demokráciákban a cikluskorlát jellemzően az államfőkre vonatkozik, nem pedig a kormányfőkre.
Kiszelly Zoltán szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati demokráciákban általában nem korlátozzák a miniszterelnökök mandátumainak számát. Az elemző szerint a Tisza ezzel olyan területre lépett, amely nem tekinthető bevett demokratikus gyakorlatnak.
A Neue Zürcher Zeitung nemcsak a módosítás tartalmát, hanem az elfogadás módját is bírálta. A lap kiemelte, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, hanem két tiszás képviselő egyéni indítványként terjesztette az Országgyűlés elé. Ez azért fontos, mert az egyéni képviselői indítványok esetében nem szükséges olyan széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés, mint a kormány által beterjesztett törvényjavaslatoknál.
Magyar Péter más intézményekkel is konfliktusba került
Az NZZ cikke arra is kitért, hogy a lex Orbán csak egy része annak a szélesebb politikai programnak, amelynek célja a korábbi rendszerhez kötődő intézmények átalakítása. A lap felhívta a figyelmet rá, hogy Magyar Péter több vezető közjogi méltóság távozását is szorgalmazta. Különösen éles kritikákat fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben, akit azzal vádolt, hogy nem lépett fel kellő határozottsággal az előző évek vitatott ügyeiben.
A köztársasági elnök azonban nem mondott le, és hangsúlyozta, hogy kész együttműködni az új kormánnyal. Az NZZ szerint ezt követően a Tisza által kilátásba helyezett további lépések egyelőre elmaradtak, ami kérdéseket vetett fel a kormány stratégiájával kapcsolatban.
A Neue Zürcher Zeitung által idézett László Róbert politikai elemző szerint a Tisza rövid távon aligha szenved politikai károkat. A párt támogatottsága továbbra is rendkívül magas, és a választási győzelem után jelentős társadalmi felhatalmazással rendelkezik. Hosszabb távon azonban szerinte a Tisza számára kockázatot jelenthet, ha egyes választók ugyanazokat a vádakat kezdik megfogalmazni vele szemben, amelyeket korábban a Fidesz ellen hangoztatott az ellenzék.
Az elemző úgy vélte, elegánsabb megoldás lett volna, ha a cikluskorlátozás kizárólag a jövőben hivatalba lépő miniszterelnökökre vonatkozik.
A svájci lap összegzése szerint éppen ez jelentheti a Tisza legnagyobb kockázatát. Miközben a párt a hatalom korlátozásának szükségességével indokolja a módosítást, ellenfelei könnyen állíthatják azt, hogy valójában egy konkrét politikai ellenfél jövőbeli indulását kívánja megakadályozni. Az NZZ szerint ez a vita még hosszú ideig meghatározhatja a magyar belpolitikai közbeszédet.