A miniszterelnök migrációval kapcsolatos parlamenti felszólalását sem az Amnesty International Magyarország, sem a Helsinki Bizottság nem hagyta szó nélkül.
Hétfőn Magyar Péter az országgyűlésben napirend előtti beszédében is azt vetette a Fidesz szemére, hogy az Orbán-kormány valóban migránstábort akart építeni Vitnyéden, ráadásul folyamatosan az illegális migrációval riogattak.
Ezelőtt Pósfai Gábor belügyminiszter egy bizottsági ülésen pedig bejelentette, Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását.
Pósfai Gábor arról beszélt, a paktumban szereplő szolidaritási pillérek, a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás közül Magyarország a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak, amihez viszont a tömeges migrációval szembenéző országok jóváhagyása is szükséges. A miniszterelnök erre a nyilatkozatra is ráerősített a parlamentben.
Mindezt azonban nem hagyta szó nélkül sem az Amnesty International Magyarország, sem a Helsinki Bizottság budapesti lerakata.
Az Amnesty már a parlamenti ülés közepette arra figyelmeztetett, hogy "nem így beszél az emberséges Magyarország”.
Majd hozzátették, szerintük a „működő és emberséges Magyarország” egy olyan hely, ahol a kormány tud és mer beszélni összetett társadalmi kérdésekről, és változtat azon a kirekesztő nyelven, amit a korábbi vezetés használt.
"Legyünk végre olyan ország, ahol egyetlen kiszolgáltatott csoportot sem használnak fel politikai célokra” – szögezték le.
Ezt követően megszólalt a Helsinki Bizottság is. Keddi posztjukban arra hívták fel a figyelmet, hogy „az Orbán-rendszer pusztító örökségétől való elszakadás egyik fontos mércéje lehet, hogy a félelemkeltést és a félrevezetést felváltja-e a tényeken alapuló, felelős döntéshozatal és az őszinte, higgadt párbeszéd a nyilvánossággal. Erre a menekültügy területén is szükség van”.
A szervezet szerint Magyarországnak olyan menekültügyi szabályozásra van szüksége, amely egyszerre garantálja a határok ellenőrzését, a jogállami működést és az üldözés elől menekülők jogainak tiszteletben tartását.
"A jelenlegi helyzetben nem új táborok építésére, hanem átgondolt, jogszerű és emberséges megoldásokra van szükség” – szögezték le.
(mandiner)
