A kormány benyújtotta a szükséges törvénymódosítási csomagot az Európai Uniós források eléréséhez, amelyet Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségűnek tart. A közösségi médiában megosztott üzenetében kifejtette, hogy a módosítások révén a magyar emberek és cégek végre hozzáférhetnek az országot megillető EU-s forrásokhoz.
A törvénycsomag középpontjában az Integritás Hatóság jogkörének kiterjesztése áll. Magyar Péter szerint az új jogszabályok lehetővé teszik az intézmény számára, hogy tényleges hatással legyen a korrupciós ügyek feltárására. Ha egy nyomozást megszüntetnek vagy a feljelentést elutasítják, az Integritás Hatóság bírósági eljárást indíthat.
Továbbá, uniós forrásból finanszírozott közbeszerzések esetén vizsgálatokat végezhet, és tudomásul vehet minden szabálytalanságot. A kormány emellett jelentős átalakításokat tervez a vagyonnyilatkozatok rendszerében. A hatóság felülvizsgálhatja a nyilatkozatok valóságtartalmát, és nyomozhat a jelentős vagyongyarapodások, illetve a közjogi tisztségviselők családtagjainak vagyoni helyzete ügyében.
A javaslat értelmében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése önálló bűncselekménnyé válik. Azok, akik szándékosan eltitkolják vagyonukat vagy hamis adatokat adnak meg, akár két év börtönbüntetést is kaphatnak. Ha az Integritás Hatóság szándékos csalást állapít meg, az érintett tisztségviselő elveszíti megbízatását, és három évig nem tölthet be hasonló posztot. Enyhébb, adminisztratív hibákért ötmillió forintos bírság is kiszabható. A hatóság közvetlen hozzáférést kapna az állami nyilvántartásokhoz és szélesebb lehetőségeket az eljárások érvényesítésére.
A törvényjavaslat a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerét is jelentősen reformálná. A tudományos szabadságot érintő uniós aggályok miatt megszűnnének azok az alapítványok, amelyek nem felsőoktatási intézményeket működtetnek, és az általuk kezelt állami vagyon visszakerülne az államhoz. Az egyetemi alapítványok számára új összeférhetetlenségi szabályok lépnek életbe, amely szerint miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők és polgármesterek nem lehetnek a kuratóriumok vagy felügyelőbizottságok tagjai, és a megbízatásuk legfeljebb két alkalommal, négy-négy évre szólhat. A módosítás a Mathias Corvinus Collegiumot támogató jogszabályra is hatással van, mivel a javaslat szerint az MCC-t és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt a felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítványok közé sorolják.