Többszörösen túlárazott szerződések, felesleges megbízások, a valós verseny hiánya – egyebek mellett ezt állapította meg 2021-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amikor azt a Diákhitel Központot vizsgálták, amelyet akkor Magyar Péter vezetett. A Kehi-jelentés ügyét azért érdemes most felidézni, mert immár kormányfőként Magyar éppen a napokban menesztette a Kehit másfél évtizeden át irányító Gaál Szabolcs Barnát. Vagyis azt a vezetőt, akinek hivatali ideje alatt súlyos problémákat tártak fel a Diákhitel Központnál. Figyelemre méltó mozzanat, hogy Magyar Péter már politikai színre lépésének első pillanatában hiteltelenné próbálta tenni a Kehi vizsgálatát.
Leginkább politikai leszámoláshoz hasonlítható az a folyamat, amellyel a Tisza Párt és személy szerint Magyar Péter kormányfő megpróbálja eltávolítani tisztségéből a neki nem tetsző állami, közigazgatási vezetőket. Sulyok Tamás köztársasági elnöknél – és a legfontosabb állami hivatalokat irányító vezetőknél – eddig nem járt sikerrel a jogállami keretek között teljességgel példátlan nyomásgyakorlás. Magyar Péter legutóbb emiatt arról beszélt, hogy egy alkalommal még megkísérli személyesen, négyszemközt lemondásra bírni az államfőt. A Tisza a napokban nekiment a közmédiának is. Az ottani vezetők eltávolításának feladatát a jelek szerint Tarr Zoltán kulturális miniszterre bízták, ám a kísérlet több ponton is súlyos jogi aggályokat vet fel.
Van azonban, ahol zökkenőmentesnek látszik a tisztogatási folyamat: Magyar Péter június 9-ei hatállyal felmentette tisztségéből Gaál Szabolcs Barnát, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökét.
A lépést Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter javasolta a kormányfőnek, a döntéshez hivatalos indoklást nem fűztek. Pedig nem ártott volna, ennek hiányában ugyanis csak az elmúlt évek történéseire lehet támaszkodni. Azok pedig szigorúan egy irányba mutatnak.
Vizsgálat a Diákhitel Központnál
Gaál Szabolcs Barna 2010-ben vette át a Kehi elnöki posztját, így akkor is ő vezette a hivatalt, amikor hozzáláttak a Diákhitel Központ működésének ellenőrzéséhez. A Kehi 52 darab, 2018 és 2020 közötti, összesen 1,4 milliárd forint értékű szerződést vizsgált meg részletesen. Magyar Péter nagyjából ebben az időszakban, 2019 júniusától 2022 februárjáig volt a központ vezérigazgatója. Vizsgálatának eredményeit a Kehi 2021 augusztusában készített – nem nyilvános – jelentésében, véleményben összegezte, a dokumentumot 2024 októberében az Átlátszó mutatta be a széles nyilvánosságnak. A kormányzati ellenőrzés számos megállapítást tett, most csak az öt legerősebbet idézzük fel.
1. Többszörösen túlárazott szerződések
„A megrendelt kutatások, elemzések, tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással” – fogalmazott a Kehi. Például prezentációkészítés 244 ezer forint/dia áron, vagy 14,8 millió forintos kifizetés egy valós értékén ötszázezer forintos szolgáltatásért. De ugyanilyenek voltak a 14,5 millió forintért és 12,4 millió forintért megrendelt kérdőíves felmérések, amelyek kétmillióért is megrendelhetők lettek volna. Akadt emellett kampánylebonyolítás 14,7 millió forintért, amiben két Facebook-bejegyzés született és a valós költség ennek a töredéke lehetett.
2. Teljesen felesleges szerződések
„Előfordul, hogy a megrendelt kutatások, elemzések triviális, az interneten számos helyen ingyenesen is elérhető megállapításra jutottak” – írták a Kehinél. Példaként hozható fel erre, hogy százezer forintot fizettek oldalanként olyan tanulmányért, amit a világhálóról másoltak.
3. Valós verseny nem volt, eleve borítékolható győztes annál inkább
„Több esetben nem is volt valós verseny szerződéskötés előtt. Olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítése eleve kétséges.” A Kehi felsorolt konkrét eseteket is, amikor az ajánlattételre felkért cégnek még csak honlapja sem volt, ajánlatot se nyújtott be, láthatóan nem működő, referenciák nélküli társaság volt. A győztes vállalkozások között volt a Trentin Balázs Lajoshoz köthető egyik cég is. Trentin ma tiszás országgyűlési képviselő.
4. Nagyon jól fizetett a cég. Magyar Péternek
A vezérigazgató bére 2020-ban havonta három és fél millió forint volt.
5. Nem a vállalat irányítása, hanem a kormányzati támogatások és intézkedések hozták az eredményt
A Kehi jelentéséből kiderült az is, hogy nem a menedzsment eredményes működése és a termékek népszerűsítése, hanem az akkor dúló Covid-járvány miatt bevezetett kormányzati támogatások és intézkedések, például a Diákhitel Plusz okozta a diákhitel-kihelyezés növekedését.
A Kehi-dokumentum 2021 augusztusában készült el, Magyar 2022 elején távozott a Diákhitel Központ éléről, a Magyar Fejlesztési Bank nem hosszabbította meg a vezérigazgatói megbízatását.
Magyar jó előre megpróbálta kimagyarázni
Magyar Péter 2024 februárjában még mint Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje adta első politikai jellegű interjúját a Partizánnak. Ebben – miként arra korábban az Átlátszó is emlékeztetett – Magyar azt állította, hogy a Kehi-ellenőrzés a Varga Judittal való első szétköltözése miatti nyomásgyakorlás volt. Azaz a kormány ráküldte a hivatalt. Magyar verziója szerint mivel rendeződött a kapcsolatunk a volt tárcavezetővel, ezért „lezárták a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül”.
Mint utóbb kiderült, ez nem így történt.
Érdemes megemlíteni azt is: Magyar az első Partizán-interjúban arról is beszélt, hogy a Kehi-vizsgálat mellett azért távozott – saját kezdeményezésére – a Diákhitel Központ éléről, mert túlárazott, rossz minőségű megbízásokat írattak vele alá Balásy Gyula cégeivel. (Arról a Balásyról van szó, aki a kormányváltás után a Tisza házi sajtójában, a Magyar Péter öccse által üzemeltetett Kontrollban könnyek között jelentette be, hogy százmilliárdos értéket képviselő céghálózatát az államnak adja.) Ezek miatt a szerződések miatt egyébként Budai Gyula fideszes politikus korábban feljelentést tett, és hűtlen kezelés, valamint költségvetési csalás gyanújával nyomoznak is a hatóságok.
(MNO)