Az Európai Bizottság a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépésként üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és Michael McGrath uniós biztos szerint látják az új magyar kormány elköteleződését a reformok iránt. Ez azonban még nem jelenti a hetes cikkelyes eljárás lezárását, amelyhez az Európai Parlament bevonása is szükséges. Migrációs kérdésben a testület ezzel szemben kitérőbb választ adott arra, hogy Magyarország nem tartja be a kötelező uniós paktumot.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését az Európai Bizottság a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépésként értékeli. Michael McGrath, az igazságügyért és jogállamiságért felelős uniós biztos a Népszavának nyilatkozva kiemelte, hogy látják az új kormány elköteleződését a reformok iránt. A biztos azt követően fogalmazott így, hogy a Tanácsban meghallgatták Bíró-Nagy Andrást, a Miniszterelnökség államtitkárát, aki Magyarországot képviselte az uniós alapértékekről szóló ülésen, amelyen a Bizottság képviselője is jelen volt.
A meghallgatás a 2018-ban az Európai Parlament által kezdeményezett hetes cikkelyes eljárás keretében zajlott, amelyet azért indítottak, mert a testület szerint sérültek Magyarországon az uniós alapértékek. A folyamat végén szóba jöhetett volna Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is, ehhez azonban sosem volt meg a tagállamok körében a politikai szándék.
A Tanácsban rendszeresen tartottak meghallgatásokat, ahol a magyar kormány képviselői is kifejthették álláspontjukat, ám tényleges szavazásra nem került sor: a következő lépéshez a tagállamok négyötödének, a szankcionáláshoz pedig valamennyi tagállam egyetértésére lett volna szükség.
Az eljárás lezárása még messze van, és a formális befejezéshez az Európai Parlament bevonása is elengedhetetlen, mivel az eljárást ők indították. A lap értesülése szerint
ŐSSZEL EGY TÉNYFELTÁRÓ EP-DELEGÁCIÓ UTAZHAT MAGYARORSZÁGRA A REFORMOK KIÉRTÉKELÉSÉRE.
Arról hivatalos álláspont még nincs, hogy az utóbbi hetek átláthatósági és korrupcióellenes intézkedései elegendőek-e, mivel a hetes cikkelyes eljárásnak – a befagyasztott uniós forrásokkal ellentétben – nincsenek konkrét, számszerűsített feltételei. Az uniós pénzek felszabadításaugyanis az előző magyar kormány vállalásainak teljesítésétől függ, amiről Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök májusi politikai megállapodása szólt a legtöbbet. A hetes cikkelyes eljárás ezzel szemben tisztán politikai természetű.
A migrációs kérdésben azonban a Bizottság kitérőbb választ adott. A Népszava arra kérdezett, mit szól a testület ahhoz, hogy Magyarország nem tartja be a kötelező migrációs és menekültügyi törvénypaktumot, amelynek megszegéséért napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az új uniós joggal ütköző korábbi szabályozása miatt. McGrath válaszában a Bizottság támogatásáról beszélt a paktum átültetésében, és jelezte, Magyarországnak lehetősége van elkerülni a kvótaalapú menekültbefogadást.
(Index)