Ha a Tisza-kormány megszünteti a jelenlegi kormányhivatali struktúrát, akkor jóval drágább és lassabb lesz bármilyen hivatalos ügyet elintézni Tarnai Richárd szerint.
Két forgatókönyv lehetséges a magyar államigazgatás, azaz a kormányhivatalok és a kormányablakok jövője kapcsán, a jelek pedig baljósak – jelentette ki Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja a Világgazdaságnak. Mint ismert, az összes hivatalban lévő főispán mandátuma megszűnik az új országgyűlés felállásával, és egyelőre nem tudni, hogy neveznek-e ki újabb vezetőket.
Tarnai emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormányhivatali struktúra még 2011 januárjában jött létre, akkor indultak el az első kormányablakok. Ezzel az egész országban egy egységes ügyfélszolgálati rendszer jött létre: Nyíregyházától Sopronig bárki, bárhol intézheti az ügyét, nincs helyhez kötöttség.
Minden államigazgatási feladat elérhető, ez közel 2900 különböző ügyet jelent – sorolta.
Az összeállításból kiderült, hogy az átadás-átvétel a kormányhivatalokban a főispánok és a főigazgatóik között történik meg. Utóbbiak veszik át az irányítást egészen addig, amíg az új vezető meg nem érkezik. „Nem ismert, kineveznek-e új főispánokat. Csak a sajtóhírekre tudunk támaszkodni.
A leendő miniszterelnök malíciózus megjegyzéseket tett a főispánokra, elfelejtve azt, hogy még Szent István hozta létre az intézményt,
amely – a kommunizmus pár évtizedét leszámítva – mintegy ezer éven keresztül működött”– fogalmazott a távozó főispán.
Tarnai Richárd felhívta arra is a figyelmet, hogy az a legnagyobb probléma, hogy senki nem keresi a területi közigazgatásban dolgozókat, és ez bizonytalanságot gerjeszt. A területi közigazgatás jövőjéről alig esik szó, ezért sok a kérdőjel. A jelenlegi főispán szerint két lehetőség van:
- vagy ez a struktúra marad, ami 2011 óta működik és semmiféle szakmai kritika nem érte az elmúlt 16 évben egyik politikai oldalról sem,
- vagy pedig visszaáll a 2010 előtti, dekoncentrált szervek struktúrája, amikor kétszer annyian dolgoztak az államigazgatásban, mint most.
Ezt javasolja a kabinetnek
A leköszönő vezető szerint az, hogy a mostani kormányhivatalra/kormányablakra épülő szisztémát nem érte kifogás, nagyon fontos szempont, ezért lenne érdemes megtartani.
Bölcsen tenné az új kormány, ha szabad tanácsot adnom, ha továbbvinné, és akkor az ügyfelek továbbra is el tudják intézni az ügyeiket gyorsan, kötöttség nélkül”
– húzta alá Tarnai Richárd.
A főispán arra is figyelmeztetett, hogy 2010 előtt sokkal több hivatal volt, sokkal több vezetővel, megközelítőleg a mostani szám négy-ötszöröse. „Annak idején, ha valaki egy lakásfelújítást tervezett, el kellett menni A-hivatalba, ott kapott egy papírt, azzal elment a B-hivatalba, aztán a C-be, de mire odajuttot, már az A-hivatal papírja lejárt” – hozott egy példát.
Majd azzal folytatta, hogy „talán az olvasók elfelejtették, de ebből jöttünk ki és állt fel a jelenlegi kormányhivatali rendszer a kormányablakokkal. Tehát vagy marad ez, ami most van, ami az ügyfelek számára a leghatékonyabb, hiszen a legkevesebb közszolgával tudjuk megoldani a feladatot, vagy pedig a 2010 előtti ügyintézés éled újra, ami sokkal drágább és lassabb”.
Tarnai szerint
a jelek utóbbi irányába mutatnak, már csak azért is, mert a minisztériumok száma is növekedett néggyel.Azt azonban nem tudni, hogy a területi közigazgatás, melyik alá fog tartozni, egyelőre tipikusan „mostoha gyerekként” kezelik.
„Pedig ez hiba. Az ügyintézés a hétköznapok szerves része, mint például
- az útlevel kiváltása,
- különböző igazolások megszerzése,
- halálesetnél a halál beállta tényének igazolása
– sorolta a rövidesen leköszönő Pest vármegyei főispán.
