Három olyan visszaküldött törvény van, amelyekről immár az újonnan megalakult Országgyűlésnek kell döntést hoznia. Ezek közül a legrégebbi egy 2017-es, vízgazdálkodásról szóló törvény, amit még Áder János köztársasági elnök küldött vissza a parlamentnek.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból. Ezek közül a legrégebbi egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály – írta meg az MTI.
A parlamenti honlapon olvasható dokumentum szerint az új Országgyűlés tárgysorozatán maradnak a visszaküldött törvények, valamint azok az önálló indítványok, amelyek olyan előterjesztőtől érkeztek, akinek jogállása a képviselők választásától független. Ennek megfelelően az Országgyűlés előtt marad a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított. Áder János akkori köztársasági elnök kérte az egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló, 2017 áprilisában benyújtott, majd 2018 júliusában elfogadott törvény előzetes normakontrollját az alkotmánybíróságtól.
Automatikusan tárgysorozatban marad a Sulyok Tamás államfő által az Országgyűlésnek jogtechnikai okok miatt 2024 december végén megfontolásra visszaküldött EU–kirgiz partnerségi megállapodás. Az államfő azért kifogásolta a törvényt, mert a kormány a zárószavás előtt 197 oldalon lényeges elemekkel egészítette azt ki. A kormány ugyanakkor pár hónappal később új előterjesztésként benyújtotta a törvényt és a Ház el is fogadta, a köztársasági elnök kihirdette. Ugyanez történt a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetésével. Ezt is azért kifogásolta Sulyok Tamás 2024 végén, mert a kormány nagy terjedelemben módosította a zárószavazás előtt. A kormány pár hónappal később új előterjesztésként ismét benyújtotta a parlamentnek a megállapodást és a képviselők el is fogadták.
Fontos ügyekben kell döntenie az új parlamenti többségnek
Az új kormány döntésére vár, hogy fenntartja-e az elődje által benyújtott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett védett üzemanyagárak törvényi szintre emeléséről szóló javaslatot.
Az előterjesztés tartalma ugyanakkor lényegében beépült a parlament szombati alakuló ülésén elfogadott, az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályba.
A Tisza-kormánynak kell döntenie arról is, hogy továbbviszi-e a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását, továbbá a magyar–osztrák államhatárral összefüggő egyes nemzetközi szerződési rendelkezéseknek a schengeni vívmányok magyarországi bevezetéséből fakadó megszűnésével kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot.
Külön döntés nélkül lezártnak minősül egyebek mellett a Fidesz–KDNP-s képviselők által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, amely jegyzékre vette volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által a magyar szuverenitásra veszélyesnek tartott, a közélet befolyásolására képes, külföldről finanszírozott szervezeteket. Ugyancsak lezárják azt a fideszes képviselők kezdeményezte egészségügyi törvénymódosítást, amely az ivarsejt-adományozás szabályait korszerűsítette volna.
Így zajlott az Országgyűlés alakuló ülése
Ahogy arról lapunk beszámolt, az április 12-i választások alapján felálló új Országgyűlés május 9-én (szombaton) tartotta az alakuló ülését. Ezen esküt tettek a parlamentbe jutó pártok (Tisza Párt, Fidesz–KDNP, Mi Hazánk) képviselői. Majd megválasztották Forsthoffer Ágnest az Országgyűlés elnökének, döntöttek a parlament alelnökeiről, jegyzőiről, illetve a bizottságokról is. Az ülés végén pedig hivatalosan is miniszterelnöknek választották Magyar Pétert, aki ezután letette a hivatali esküjét és elmondta székfoglaló beszédét. Az új kormányfő a több mint egyórás felszólalásában a nemzeti egység fontosságát próbálta hangsúlyozni, miközben többször is megfenyegette Sulyok Tamás köztársasági elnököt, de Ágh Péter fideszes képviselőt is ócsárolta.
Mindemellett már az első napon is voltak szavazások a Tisztelt Házban, ugyanis elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt az Országgyűlés szombaton. A Tisza-kormány 16 tárcával fog működni. A parlament 141 igen, két nem szavazattal és 53 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea által benyújtott jogszabályt. A következő kormányban lesz
- Egészségügyi Minisztérium,
- Igazságügyi Minisztérium,
- Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium,
- Pénzügyminisztérium,
- Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium,
- Belügyminisztérium,
- Élő Környezetért Felelős Minisztérium,
- Gazdasági és Energetikai Minisztérium,
- Honvédelmi Minisztérium,
- Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
- Külügyminisztérium,
- Miniszterelnökség,
- Szociális és Családügyi Minisztérium,
- Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
- Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint
- Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.
(Magyar Nemzet)