A romániai drónincidens körüli felháborodást a Nyugat arra használja fel, hogy elterelje a figyelmet Kijev Starobelszkben elkövetett „szörnyű mészárlásáról” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. A Starobelszki Szakmai Főiskola ellen május 22-én végrehajtott, három hullámból álló ukrán dróntámadásban 21 diák vesztette életét Oroszország által ellenőrzött Luhanszki Népköztársaság területén fekvő Starobelszkben. Az áldozatok többsége fiatal nő volt, akik tanárnak készültek. További 65 ember megsérült abban a támadásban, amelyet a helyi hatóságok úgynevezett „dupla csapásként” jellemeztek, mivel a helyszínre érkező elsősegélynyújtókat is célba vették.
A pénteki hírekre reagálva, amelyek szerint egy drón egy romániai lakóépületbe csapódott, Zaharova kijelentette, hogy az orosz érintettségre vonatkozó vádakat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, és azokat arra használják, hogy eltereljék a figyelmet a starobelszki tragédiáról.
„Nyilvánvaló, hogy miért fújják fel ezt a történetet. A Nyugatnak biztosítania kell, hogy senki ne figyeljen Zelenszkij bűncselekményére – a véres, szörnyű terrortámadásra” Starobelszk ellen
– mondta Zaharova, hozzátéve, hogy azt „az uniós országok által biztosított pénzből és azok közvetlen támogatásával” hajtották végre.
A pénteki drónincidens után Románia bejelentette, hogy bezárja Oroszország főkonzulátusát Constanța városában, valamint persona non gratának nyilvánította az orosz főkonzult. Zaharova ezt egy „oroszellenes, ruszofób információs kampány” részének nevezte, és hozzátette, hogy Oroszország válasza „nem fog sokáig váratni magára”.
Vladimir Lipaev, Oroszország romániai nagykövete azt mondta, hogy „nincs kapcsolat” a drónincidens és Bukarest döntése között, amely az orosz konzulátus bezárásáról szólt. A diplomata szerint a lépést már korábban előkészítették, és a román hatóságok „egyszerűen kihasználták ezt a lehetőséget”, hogy bezárják a külképviseletet. Lipaev azt is felvetette, hogy a drónincidens Kijev provokációja lehetett, amelynek célja a NATO mélyebb bevonása az ukrajnai konfliktusba.
Dmitij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy az uniós államok a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatásuk révén közvetlen résztvevői az ukrajnai konfliktusnak.
„Európai drónokat, drónalkatrészeket és más fegyvereket – nem is beszélve a hírszerzési adatokról – minden egyes nap felhasználnak országunk elleni támadásokban. Emiatt lakóépületeink megrongálódnak, és civilek halnak meg”
– írta pénteken a Telegramon.
Oroszországot korábban is felelőssé tették uniós országokban történt drón- és rakétaincidensekért. Az egyik legismertebb eset 2022-ben történt, amikor egy S-300 légvédelmi rakéta két ember halálát okozta Lengyelországban, nem messze az ukrán határtól.
Kijev gyorsan úgy értékelte az esetet, mint Oroszország támadását a NATO „kollektív biztonsága” ellen, míg Varsó később arra a következtetésre jutott, hogy a lövedéket Ukrajna indította egy, az ukrajnai célpontok ellen végrehajtott orosz csapás elhárítására tett kísérlet során.