Ukrajna uniós csatlakozása súlyos európai agrárválsághoz vezethet, a kontinensnek pedig a hagyományos EU-bővítés helyett egy radikális, új védelmi szövetségre és a bénító bürokrácia felszámolására van szüksége – figyelmeztetett az olasz védelmi miniszter. Guido Crosetto szerint Európát megöli a lassú döntéshozatal, miközben az országoknak a túléléshez az innováció felpörgetésére és a tehetséges fiatalok megtartására kell fókuszálnia.
„Nyilvánvalóan fegyverszünetet kell kötnünk. Aztán fel kell készülnünk a béke biztosítására. Oroszország egy ideig várhat, de ha nem látja, hogy a másik fél felkészült, újra támadhat. Különösen azért, mert az Egyesült Államok kijelentette, hogy már nem tud egyedül gondoskodni Európa biztonságáról. Sőt, a NATO-országok elkötelezték magukat amellett, hogy rövid távon a GDP 3,5 százalékára emelik a védelmi erőforrásokat. Ez egy olyan kötelezettségvállalás, amelyet a jelenlegi gazdasági helyzettől függetlenül, véleményem szerint helyes és bölcs dolog tiszteletben tartani. Értünk, nem értük” – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Seralapnak.
A tárcavezető emellett felvázolta a kontinens előtt álló új, rideg valóságot. Szerinte közvetlenül a szingapúri biztonsági fórumról hazatérve – a Romániát ért orosz dróntámadások és a közel-keleti eszkaláció árnyékában – figyelmeztetett: Washington már nem fogja egyedül garantálni Európa biztonságát.
Túl sok a bürokrácia
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának helye van-e az Európai Unióban, a Guido Crosetto olasz védelmi miniszter meglepően konkrét és óvatos választ adott, rámutatva a politikai lózungok mögötti gazdasági realitásra.
Mindenki tudja, beleértve a németeket is, hogy ez nagyon nehéz. Nemcsak politikailag, hanem azért is, mert ha Ukrajna csatlakozna Európához, méretével és gazdasági rendszerével azonnal nagyon súlyos mezőgazdasági válságot okozna sok uniós országban, amit senki, még a németek sem engedhetnek meg maguknak.
A hagyományos EU-bővítés helyett Crosetto egy radikális alternatívát javasol: egy olyan összeurópai védelmi szövetséget, amely túlnyúlik a jelenlegi 27 tagállam határain, és magában foglalná Nagy-Britanniát, Norvégiát, a Balkánt, valamint a fegyverszünet után Ukrajnát is, amely jelenleg a kontinens legerősebb hadseregével rendelkezik.
A miniszter éles kritikával illette az uniós intézményrendszert, amely szerinte túl lassú és rugalmatlan a globális riválisokkal szemben. Támogatja Meloni azon törekvését, hogy a védelmi és energiaügyi kiadások terén nagyobb költségvetési szabadságot érjenek el a „takarékos” északi államokkal szemben.
El kell távolítanunk azokat a szabályokat és korlátozásokat, amelyek lassúvá, hatékonytalanná és túlságosan ambiciózussá tesznek minket. Túl sok a bürokrácia és túl kevés a pragmatizmus. Amerikában, nem is beszélve Szingapúrról, hat hónap telik el a döntéshozataltól a projektek megvalósításáig; Európában ez még arra sem elég idő, hogy kitaláljuk, melyik tisztviselővel kell beszélnünk... Ez öli meg Európát mint politikai entitást
– fogalmazott Guido Crosetto.
Vissza kell hoznunk az agyunkat
Az olasz védelmi miniszter szerint Olaszországnak nemcsak a hadseregét, hanem a belső termelőkapacitását és az innovációját is fel kell pörgetnie a túléléshez.
Az elsődleges vészhelyzet az ország termelőkapacitásának felgyorsítása, és ezt a hazai termelés erősítésével, de a külföldi energia és befektetések mozgósításával is el lehet érni. Aranyhidakat kell építenünk azok számára, akik itt akarnak befektetni, azok számára, akik Olaszországba költöznek. És vissza kell hoznunk az agyunkat.
– fogalmazott az olasz védelmi miniszter, hozzátéve, hogy a legjobban működő országokban a legjobb kutatók – Szingapúrban az egész állami bürokráciát, sőt még a minisztereket is beleértve – ugyanannyit keresnek, mint a legjobb pénzügyi szakembereket.
Nem fordulhat elő, hogy a fiatalok, akik az innovációt és az új technológiákat hajtják, azért vándoroljanak ki, mert itt nincsenek meg ugyanazok a növekedési és kereseti lehetőségeik
– tette hozzá Crosetto.
Közvetlen politikai érdekekből
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szerint a klasszikus „hadügyminiszter” kifejezés félrevezető, a saját feladatát sokkal inkább a béke megőrzéseként definiálja. „Ha meg kellene változtatni egy definíciót, az az lenne, aminek gyakran nevezik: a hadügyminiszter. Mert a minisztériumomat a béke védelmi minisztériumának nevezném: a saját biztonságunkra való gondolkodás, az önvédelem, az elrettentés kiépítése az egyetlen módja annak, hogy mi és gyermekeink békében éljünk. Kár, hogy egyesek, közvetlen politikai érdekekből vagy egyszerű demagógiából, ezt nem ismerik fel.”
Crosetto határozottan cáfolta a Giorgia Meloni kormányfővel való vitákról szóló pletykákat is. Leszögezte, hogy a katonai kiadások növelése elkerülhetetlen nemzeti kötelezettség, még ha a közvéleménynek nehéz is elmagyarázni az autonóm védelmi képességek fontosságát.
(Index)