Kiszelly Zoltán: Magyar a kulcsterületek felett meg akarja tartani az ellenőrzést

A Tisza Párt vezetője a legszűkebb köréből választja ki leendő kormánya minisztereit. Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója szerint ez nem véletlen, hanem tudatos hatalomkoncentráció. Többek mellett Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterré való jelölésével Magyar Péternek az a célja, hogy minden fontos döntés felett meg tudja őrizni az irányítást. 

Nagy visszhangot keltett Magyar Péter bejelentése, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont kérte fel a leendő Tisza-kormány igazságügyi miniszterének. A jogász eddig is meghatározó szerepet játszott a Tisza Párt körül, ügyvédként és szervezeti vezetőként egyaránt. Magyar Péter egy videóüzenetet is közzétett, amelyben bizonygatta: a leendő tárcavezetőt már nagyon régről ismeri, húga pedig fel is függesztette bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódását elkerüljék. 

A Magyar Nemzet megkereste Kiszelly Zoltánt, hogy megkérdezzék: milyen szándék állhat Melléthei-Barna Márton kinevezésének hátterében? 

A Századvég elemzési igazgatója rámutatott:

a leendő miniszterelnök a Tisza legbelsőbb köreiből építi fel a kormányát, ugyanis nem akar elköteleződni sem a konzervatív, sem a liberális irányzat mellett, miközben a kulcsterületek felett meg akarja tartani az ellenőrzést.

Ez megmutatkozik abban is, hogy a legfontosabb tárcákat, például a belügyet vagy az igazságügyet pártján belül tartaná, nem adná át az irányítást a korábbi pártok holdudvarának, vagyis a háttérben zajló hatalmi építkezéssel a politikai döntések feletti kontrollt igyekszik megőrizni. Ugyanakkor – tette hozzá a politológus – ezzel párhuzamosan zajlik a jogharmonizáció és a hatalmi struktúra kiépítése is.

Az elemző szerint ez a stratégia azt is szolgálhatja, hogy a Tisza több irányból kapjon támogatást, hiszen a párt körül egymással versengő érdekcsoportok remélhetik, hogy végül az ő elképzeléseik érvényesülnek. Vannak, akik radikálisabb lépéseket szeretnének, mások inkább megbékélést, megint mások alkotmányos változásokat. Amíg nincs végső döntés, addig ezek a csoportok mind a központi vezetés felé igazodnak – fogalmazott. 

Figyelemre méltó, hogy Magyar Péter közösségi oldalán azt írta: sógora legfontosabb feladatai közé tartozik majd az uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakítása. Kiszelly emlékeztetett: 

a Tisza Párt azt kommunikálja, hogy nem mennek szembe Brüsszellel, és így hozzák haza a forrásokat, de arról kevesebb szó esik, hogy ennek milyen politikai ára van.

Valójában mindig csak a valóság egy részét kommunikálják különböző választói csoportok felé.

Ez egy ideig működik, de előbb-utóbb döntési helyzet alakul ki – mutatott rá, majd hozzátette: az uniós pénzek feloldásának szigorú feltételei vannak. Emlékeztetett: az Európai Unió Bírósága kötelezettségszegési eljárásokat indított, és több ügyben már döntés is született. 

Erre például majd azt fogják mondani, hogy ők egyszerűen csak az unió bíróságának határozatait hajtják végre – jegyezte meg.

Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy júniustól indul az unióban a migránskvótarendszer. Szerinte ha Magyar Péter ügyesen tárgyal, akkor – Donald Tusk kormányához hasonlóan – akár Magyarország is felmentést is kaphat a kvóta alól, de erre csekély az esély.

Így valószínűleg lesznek még meglepetések, mert ha nem kapunk felmentést, akkor meghatározott kvóta alapján évente bizonyos számú embert kellene átvenni a frontországokból

– emelte ki, hozzátéve: ha viszont nem vesszük át őket, akkor személyenként 20 ezer eurót kell fizetni azoknak az országoknak, amelyek befogadják őket. Vagyis ki lehet váltani, hogy fizikailag idejöjjenek, de ebben az esetben ezt az összeget a magyar költségvetésből kell kifizetni. 

Szerinte a fizikai határzár valószínűleg megmarad, ugyanakkor a jogi határzárat el fogják törölni, mert az unió bírósága így döntött. Jelenleg napi egymillió euró büntetést fizetünk, mert fenntartjuk a jogi határzárat. Az új kormány várhatóan nem fogja ezt fenntartani, de ez nem jelenti, hogy teljesen megnyitják a határokat.

A magyar emberek többsége ugyanis továbbra is ellenzi a migránskvótát, és a Tisza-szavazók többsége sem támogatja nagyszámú migráns érkezését. Inkább az a megoldás körvonalazódhat, hogy a húszezer eurós „fejpénzt” fizetik ki: így a migránsok fizikailag nem érkeznek meg, viszont a pénz elmegy.

Összességében tehát a migráció kezelése nem azt jelenti, hogy ráeresztik a társadalomra a migránsokat, mert ezt a magyarok többsége elutasítja, hanem azt, hogy kreatívan végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyeket Brüsszel elvár – hangsúlyozta.