Gyökeresen átalakította a francia társadalmat az elmúlt évtizedekben tapasztalható bevándorlás, amely mára a lakosság közel felét közvetlenül érinti. Egy friss kutatás feltárta, hogy a hagyományos asszimilációs modell kudarcot vallott és a francia valóság még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta.
Egy új francia tanulmány szerint minden harmadik Franciaországban élő ember külföldön született vagy bevándorlók leszármazottja. A kutatás egy mélyen átalakult, hosszú távú bevándorlás által formált társadalomról ír – számolt be róla a Breitbart.
A párizsi Nemzeti Demográfiai Kutatóintézet (INED) kutatása eddig talán a legvilágosabb képet adja Franciaország demográfiai összetételéről.
A Le Figaro az eredmények kapcsán kiemelte, hogy
a francia lakosság 41 százaléka valamilyen módon kötődik a migrációhoz a felmenők, a házastársak és egyre inkább a gyermekek párkapcsolata révén.
Az INED 2019 és 2020 között 27 ezer ember megkérdezésével készítette el felmérését. A több mint hatszáz oldalas tanulmány különösen jelentős annak fényében, hogy Franciaország hivatalosan nem gyűjt faji vagy etnikai adatokat a népszámlálások során, így a bevándorlói csoportok nyomon követése nehézségekbe ütközik. Az INED és a francia statisztikai hivatal, az INSEE ezért külön kutatási program keretében vizsgálta a bevándorlás hosszú távú társadalmi hatásait – írja az Ined.
Az eredmények szerint a francia lakosság 13 százaléka külföldön született, 11 százalékuk bevándorlók gyermeke, további tíz százalékuk pedig bevándorlók unokája. A kutatás szerzői a bevándorlás hatását egy folyamatosan bővülő „kaleidoszkóphoz” hasonlították.
A tanulmány szerint a Franciaországba érkező bevándorlók többsége nem európai származású.
A 18 és 59 év közötti bevándorlók legnagyobb csoportját, 32 százalékát az észak-afrikai Magreb térségből (a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra fekvő terület) érkezők adják. A szubszaharai Afrikából származók aránya húsz százalék, míg az ázsiai bevándorlók aránya 16 százalék. Európai országokból mindössze a bevándorlók 28 százaléka érkezett. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy kizárólag az európai bevándorlók leszármazottai követik a hagyományos asszimilációs modellt, miközben a nem európai származású csoportok körében erősebb az úgynevezett kötőjeles identitás, amelyben az etnikai vagy vallási háttér továbbra is meghatározó marad.
Más felmérések is hasonló következtetésre jutottak: a fiatalabb franciaországi muszlimok radikálisabb nézeteket vallanak, mint az előző generációk. A 18 és 25 év közötti muszlimok hatvan százaléka a saríát részesítené előnyben a francia joggal szemben, míg tízből négyen támogatnának egy radikális iszlamista szervezetet, például a Muszlim Testvériséget. A Francia Közvélemény-kutató Intézet (Ifop) szerint az eredmények még a legpesszimistább integrációs várakozásokat is alulmúlták.
(MNO)