Súlyos élelmiszerbiztonsági botrány árnyékolhatja be az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást. Az egyik első Brazíliából érkező csirkeszállítmányok jelentős részében szalmonellafertőzést találtak az európai laborok, ezért a rakományokat azonnal visszafordították.
Brüsszel hónapok óta azt próbálja bizonyítani a Mercosur miatt, hogy a dél-amerikai import nem veszélyezteti az európai élelmiszerbiztonságot.
Komoly kellemetlenségbe futhat bele az Európai Unió a sokat vitatott Mercosur-megállapodás miatt:
az egyik első, Brazíliából érkező fagyasztott csirkeszállítmányok jelentős részét ugyanis már az európai ellenőrzéseken visszafordították szalmonellafertőzés miatt.
Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság éppen azt próbálta bizonyítani az elmúlt hónapokban, hogy a latin-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás nem veszélyezteti az uniós élelmiszerbiztonságot, azonban az első tapasztalatok alapján nagyon komoly kérdések merültek fel az importellenőrzések működésével kapcsolatban.
A görög állatorvosi laboratóriumok vizsgálatai szerint az első ellenőrzött brazil csirkeszállítmányok mintegy 80 százalékában mutattak ki szalmonellafertőzést. A problémás tételeket azonnal visszafordították, az ügyet pedig nyilvánosan is megerősítette Nikosz Kakavasz, a görög állami agrárszakemberek országos szövetségének elnöke – írja a görög Efsyn lap.
Az Európai Unió ugyanis május 1-jétől ideiglenesen már alkalmazni kezdte az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást, amely jelentősen megkönnyíti a dél-amerikai mezőgazdasági termékek bejutását az európai piacra.
A végleges jóváhagyáshoz ugyan még szükség van az Európai Parlament támogatására, de a gyakorlatban már most megindultak az első nagyobb importszállítmányok.
A Mercosur-egyezmény már korábban is rendkívül heves ellenállást váltott ki az európai gazdákból és állattenyésztőkből.
A francia, lengyel és több dél-európai agrárszervezet régóta attól tart, hogy az olcsó dél-amerikai húsimport lenyomhatja az európai árakat, miközben az ottani termelési szabályok és állategészségügyi előírások sokkal lazábbak az uniós normáknál.
A mostani szalmonellaügy pontosan ezt a félelmet erősítheti fel. A görög szakmai szervezetek szerint ráadásul az uniós ellenőrzési rendszer sincs felkészülve a megnövekedett importra. Nikosz Kakavasz szerint az állatorvosi szolgálatok több helyen mindössze a szükséges létszám 40 százalékával működnek, ami jelentősen rontja az ellenőrzések hatékonyságát.
(vg.hu)