Brüsszeli diplomaták szerint Zelenszkij azt sem érti, hogyan működne az EU-csatlakozás.
Az Euromaidan hosszas elemzést közölt Ukrajna uniós csatlakozásának nehézségeiről, amelyben bemutatta az ukrán elnök hajlíthatatlan hozzáállását is. Az ukrán lap arról számolt be , hogy az uniós diplomaták Brüsszelben úgy gondolják, Volodimir Zelenszkij nem érti, hogyan működik az EU bővítése.
„Zelenszkij és kísérete soha nem értette meg igazán, hogyan működik ez” – mondta a Financial Timesnak egy uniós tisztviselő. Hét névtelenül nyilatkozó tisztviselő egy olyan elnök képét festette le, aki túl makacs ahhoz, hogy elfogadja: a tagság nem ajándék.
„Mi vagyunk az egyetlen barátai, ezért jobb lenne, ha befogná a száját” – mondta egyikük az április 23-i ciprusi csúcstalálkozó után, reagálva az ukrán fél elutasítására a „szimbolikus tagság” kilátásait illetően.
Az angol nyelvű ukrán híroldal egy hosszú elemzésben elismerte, hogy az uniós csatlakozás útjában számtalan akadály áll. A legnagyobb akadály maga a háború.
Nem hiszek a 2027-ig történő gyorsított csatlakozásban”
– nyilatkozta Petras Auštrevičius litván európai parlamenti képviselő az Euromaidan Pressnek. A 2029-es politikai ciklust sem tekinti szigorú határidőnek: „Továbbra is nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy a közép-orientált erők maradnak hatalmon.”
Az ukrán oldal arról ír, hogy Kijev leragadt, mert nem tudja átvinni azokat a reformokat, amiket az EU elvár.
Mivel Ukrajna közel sincs csatlakozásra megfelelő állapotban, ezért a nyugati szövetségesek alternatív csatlakozási formákkal próbálkoztak.
Alternatív csatlakozás
2026
elején Brüsszelben az úgynevezett „fordított csatlakozás”, amelyet a
Külügyi Bizottságban terjesztettek elő, de márciusra a tagállamok
elvetették.
Az ötlet a körülötte kialakult „mérgező narratívák” miatt
bukott meg – közölte Leonid Litra, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának
vezető politikai munkatársa az Euromaidan Pressnek: az a látszat
keltődött, hogy Ukrajna egyszerűen csak be akar törni az EU-ba,
megkerülve az összes szabályt.
Franciaország és Németország enyhébb megoldást javasolt. Ahogy a Financial Times április 20-án beszámolt róla, Németország „társult tagsági” státuszt javasol; Franciaország „integrált állam státusznak” nevezi. Mindkettő miniszteri és vezetői találkozókon való részvételt irányoz elő, és politikai nyilatkozat révén potenciálisan megnyitná az EU kölcsönös védelmi záradékát – de megtagadná Ukrajnától a szavazati jogot és az EU költségvetéséhez való hozzáférést.
A
francia–német modell nem alternatívája a teljes jogú tagságnak. Berlin
szerint az új státusz, amelyet az EU vezetői „hosszadalmas eljárások”
nélkül, politikai döntéssel fogadnának el, „a nevéből fakadó szimbolikus
erővel” bírna.Zelenszkij elutasította az alternatívát a ciprusi csúcstalálkozón. „Ukrajnának nincs szüksége szimbolikus tagságra” – nyomatékosította. Ukrajna „nem szimbolikusan védi Európát – az emberek valóban meghalnak”.
A cikk azt állítja, hogy az Európai Uniónak szüksége van Ukrajnára, és arra utal, hogy nem az országgal van a probléma, hanem a szabályokkal.
