Ursula von der Leyen akkora vérszemet kapott a magyarországi sikerétől, hogy már el sem tette politikai bunkósbotot.
Az Európai Bizottság akár 1,5 milliárd eurónyi, Szerbiának járó uniós forrás befagyasztását is mérlegelheti, elsősorban „jogállamisági aggályok” miatt – áll az Euronews beszámolójában. Marta Kos, uniós bővítési biztos szerint különösen problémásak a Belgrád által januárban elfogadott igazságügyi reformok, amelyek szerinte gyengíthetik a bíróságok függetlenségét.
A biztos egyértelműen fogalmazott:
Egyre inkább aggódunk amiatt, ami Szerbiában történik. A bírói függetlenséget aláásó törvényektől a tüntetők elleni fellépésen át a független média ismétlődő befolyásolásáig.”
Szerbia 2012 óta uniós tagjelölt ország, így jogosult az EU-s támogatásokra, ám a csatlakozási folyamat az utóbbi időben szinte teljesen földbe állt. Ennek elsősorban politikai okai vannak, ezek közül az egyik, hogy Belgrád szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, és nem hajlandó csatlakozni a Moszkva elleni szankciókhoz. A másik a szerb vezetés szoros viszonya a most leköszönő magyar kormányzattal és Orbán Viktor volt miniszterelnökkel.
A feszültséget tovább növelte a belpolitikai helyzet is: 2024 decemberében korrupcióellenes tüntetések kezdődtek, miután egy újvidéki vasútállomáson összeomlott egy beton előtető, 16 ember halálát okozva. A tiltakozásokra a hatóságok kemény fellépéssel reagáltak.
Az uniós kritikák nem újak:
az Európai Parlament már 2025 májusában is bírálta Szerbiát, amiért nem igazodik az EU külpolitikájához.
A végső döntés azonban még várat magára. Az Európai Bizottság a Velencei Bizottság állásfoglalását várja az igazságügyi reformról, amely a következő hetekben készülhet el.
Marta Kos hangsúlyozta:
Továbbra is támogatjuk Szerbiát az EU felé vezető úton, de elvárjuk, hogy az igazságügyi törvényeket teljes mértékben igazítsák a Velencei Bizottság ajánlásaihoz, és állítsák helyre a média függetlenségét.”
A források felfüggesztésének kilátásba helyezésével az Ursula von der Leyen vezette bizottság ismét durván beavatkozna, ezúttal egy tagjelölt állam belpolitikájába. A szerb politika és a közvélemény egyébként is rendkívül elégedetlen az uniós csatlakozási folyamat jelen állásával, ha ehhez nyílt politikai zsarolás is társul, félő, hogy a balkáni ország egyre kevésbé az EU irányába orientálódik majd, és a szövetségen kívül kezdi majd keresni a jövőbeli boldogulást.
(Mandiner)
0 Megjegyzések