Prága szerint nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”.
Elszabadultak az indulatok az Európai Unió vezetőinek informális ciprusi csúcstalálkozóján, miután kiderült: az Európai Bizottság javaslata alapján Csehország mintegy 20 százalékkal kevesebb forráshoz jutna a 2028 utáni hétéves költségvetés keretében. Az idnes.cz beszámolója szerint Andrej Babiš cseh miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a lépést.
Babiš szerint Brüsszel azzal indokolja a forráscsökkentést, hogy az ország gazdaságilag megerősödött, ezt azonban a cseh kormányfő határozottan vitatta.
Mint fogalmazott:
nem világos, „honnan veszik, hogy ennyire meggazdagodtunk”, miközben a tervek szerint mintegy 220 milliárd koronát – nagyjából 9 milliárd eurót – vonnának el országától.
A kormányfő jelezte: a kérdés az egyik legfontosabb tárgyalási pont lesz a következő időszakban, és Prága nem kívánja szó nélkül hagyni a javaslatot.
Babiš beszámolója szerint
- a nettó befizető országok nem akarnak még többet beleadni a közösbe,
- a kedvezményezettek viszont nem szeretnének kevesebbet kapni,
- miközben az Európai Bizottság a források bővítésében érdekelt.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa ugyan még idén megállapodást szeretne, de a cseh kormányfő szerint ez „rendkívül nehéz” lesz a tagállamok közötti éles nézetkülönbségek miatt.
A Bizottság ráadásul nemcsak a források átrendezését tervezi, hanem „új bevételi forrásokat”, konkrétan európai uniós adónemeket is bevezetne.
Babiš példaként említette a dohánytermékekre kivetendő jövedéki adót,
- az elektronikai hulladék megadóztatását, illetve
- az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését.
Ezekkel kapcsolatban a cseh kormány egyértelműen elutasító álláspontot képvisel.
A csúcson szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgetett. Babiš azonban világossá tette:
a tagállamok többsége nem támogatja a gyorsított eljárást.
Álláspontja szerint minden jelölt országra azonos feltételeknek kell vonatkozniuk, így Ukrajna sem kaphat kivételezett elbánást a nyugat-balkáni államokhoz képest.
Az energiaárak kérdése szintén napirendre került, különösen a közel-keleti konfliktus hatásai miatt. Babiš élesen bírálta Norvégiát, amiért szerinte túlzott profitot termel az európai gázpiacon. A cseh miniszterelnök úgy fogalmazott: "Norvégia a háború kezdete óta elképesztő összegeket keresett, és egyáltalán nem vették figyelembe Európa helyzetét.”
Hozzátette: "több száz milliárd eurót kapnak, hamarosan a leggazdagabb ország lesznek Európában. Már azt sem tudják, mit kezdjenek a pénzzel, miközben ezt természetesen mi fizetjük meg.”
Andrej Babiš reakciói is jól tükrözik, hogy az Európai Uniót keresztül-kasul átszelő, rétegzett nézet- és érdekkülönbségeket hiába próbálták egyedül Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök nyakába varrni az EU vezetői, a valós összkép sokkal összetettebb ennél. Az Európai Bizottság, illetve egyes magországok mozgásai pedig annak ellenére sem kizárólag a magyar kormányzat ellenállásába ütköztek, hogy a magyar kormányfő fejtette ki velük szemben a leglátványosabb ellenállást.
(mandiner)
0 Megjegyzések